|
|
|
|---|---|
 |
|
| Szerelmem | ||||||
| Tőled én csak azt kívánom,
Jelenj meg újra, ott, az állomáson, Tomboljon a nyár újra felettünk, A szemedbe újra csodálkozás Vegyüljön... Ne hidd el, magadnak se, hogy Még mindig szép vagyok, őrzött Szerelmed, hogy együtt legyünk Boldogok... Érkezz meg úgy, mint akkor az Első nyáron, tomboló forróságon Áthasító villámon, akard, hogy ez Legyen az otthonod... Tégy csodát, két kezed varázsoljon Körénk csodákat, az otthont, a Kicsi házat, muskátlis csoda-várat, Ahol mindig imádlak... Akármi fáj, bármi nehéz, jussak Eszedbe, hiszen a szíved már oly Rég megígérte, tartod és nézlek, Hűséges óriás... Tiéd a szívem, nem férhet hozzá Senki más, nem férhet hozzá, hisz Hogyan tehetné, mikor te akkor A mindenem lettél, ki merne így a Helyedbe lépni, hisz ez az esküvés Ki nem mondatott, De égi... De ki is mondtuk, Végleges, nekünk Már nem kell Félni... | ||||||
| ||||||
