Megpihen a szív,
ha az est betér.
Hozzád simul lelkem,
hogy békém te légy.

Megpihen az agy.
Még a nap végén,
érezd jól magad,
amint hozzám érsz.

Így jut el a minden
hozzánk. Eljut vajon
Isten, eljutunk -e
mi is ?hozzá?

Megpihen a dal,
lágy esti benned
egy szó, egy hang.
Halld, hogy "belehalj!"

...

Mónika, azt kérted ne írjak többé szépet Néked, mert felejteni kívánod mindazt, mi történt Véled. Felejtem hát a szót, Szeretlek Téged, mert felidéz benned mindent, mi szép s jó volt Néked.

Mi Öröm, Boldogság, és Szerelem volt Néked, attól lett Életed bánatos, keser?, s magányos, végleg. Magányod feloldani készülök éppen, ha elfogadod, ismét Boldog lehetsz, Vélem.

Boldog, mert nem bírok magammal, ha meglátlak, nem bírom ki hiányod, mikor nem látlak. Hiányzol minden percben, s órában, miközben felemészt a tudat, nem lehetsz Enyém, csupán néhány órában.

Mikor magamhoz ölellek, egészen, érzem, ilyenkor lehetünk egymásé teljesen. Ilyenkor csak Mi ketten vagyunk, hisz szükséged van rám, mert kívánjuk egymást minden nap, s éjszakán.

Szeretném megadni mindazt, mi hiányzik Néked, hiányzik gyengéd, jóles? érintésem, ahogy igéz? pillantásod Nékem. Hiányzik a szó, mit Neked írok éppen, s hiányzol Te magad, ki vagy Nékem.

Izgalmas tested, percenként kívánom, ahogy izzik a leveg?, oly jó az, mint egy álom. Bolondulok, s Meg?rülök Érted, mert az vagy Te Nékem, mint a Gyermek, e Létnek.

Gondolat, mi megadja Nékem, s tovább érezzem forró érintésed. Felizgult testedr?l, ruháid, lassan letéptem, s ahogy megláttam gyönyör? melleid, a bájtól szinte teljesen betéptem.

Álltunk ott kettesben, ruhátlan, meztelen, lassan ölembe emeltelek, kívánva, esztelen. Szenvedéllyel, lassan rácsúsztál nedvesen, s közben haraptad nyakam, a mámortól kéjesen.

Szenvedély az, ahogy csókoltam füled s nyakad, miközben felfedeztem ruhától eddig rejtett titkodat. Hátadra fektettelek, hogy mit érzel, tovább fokozzam, s nyelvemmel, Mi Kincs Nékem, a gyönyörbe juttassam.

Fokozott izgalom, mi átjárta testünk, ahogy remegtél, attól még jobb lett a Szexünk. Elmentél többször is, mire nedves ajkad végleg megpihent, miközben lüktet? lelkem, melleid közt pihent.

Folyton kívánom, s vágyom izgalmas tested, kérlek, add meg, hogy beteljesüljön egyszer, végleg.

...

Oly megnyugtató, hogy itt vagy nekem,
Hogy minden bajban fogod a kezem,
Hogy nem hagysz el soha, hogy viszont szeretsz,
Hogy velem együtt sírsz és nevetsz.


n egy szó, mit úgy hívnak, remény,
Ha vigyázol rá, ? mindig benned él.
Ha szívedbe zárod, ki fontos neked,
Bármerre jársz, ? is ott lesz veled.



alamikor alkonyatkor Te is fogsz majd sírni,
ha kisétálsz a temet?be síromat megnézni.
Sírom felett pacsirta panaszosan zengi:
Itt nyugszik Ki Veled BOLDOG AKART LENNI!!!


Minden éjjel azt álmodom, hogy mellettem állsz,
szerelmes szavakra s forró csókra vársz.
Simogató pillantásod érzem ajkadon,
olyan ez mint a valóság csak kár hogy álmodom.
Sötét éjjel édes álom hamar tova száll,
felébredek és a szívem vadul kalapál.
Körül nézek és te nem vagy sehol se s ett?l szenvedek,
mert szeretném ha velem lennél mindig csak velem!

...

Kedvesem!
Bevallom Neked! Nem tudok Nélküled élni! Nem tudok Nélküled létezni! Tiszta szívemb?l szeretlek Téged! Tudom sokszor megbántottalak, de csak azért mert az igazi érzelmeim idáig nem mertem kimutatni Neked! Rettegek hogy valaha is egyedül hagysz! Félek hogy elveszítelek! Ha bár megígérted Te is és én is hogy örökre együtt jóban-rosszban eggyütt leszünk! Én tartom magam hozzá és SOHA el nem engedlek! Túlságosan is sokat érsz nekem ahhoz hogy elengedjelek! Életem végéig harcolok Érted hogy velem legyél!
Én nem vagyok tökéletes, ahogy senki sem! És most sem értem, hogy lehetsz velem! De megbecsüllek érte! Te tökéletes vagy és hiszek Benned! Hiszek abban hogy örökre velem leszel, én pedig Veled lehetek! Tudom, sok nehézségen fogunk még keresztül menni, de minden akadályt legy?zünk ahogy eddig is tettük! Jöhet bármi, MI elbánunk vele, hisz mi ketten legy?zhetetlenek vagyunk! Te adsz er?t, hogy mindent kibírjak és Érted bárkivel megvívjak! Szeretlek Téged, bármi is legyen! Soha nem fogom elengedni a kezed! Te vagy a lételmem, mert Nélküled nem élek!
Elkell mondjam: Tiszta Szívb?l Szeretlek Téged Álompárom!

...

Az az érzésem, hogy mi tökéletesen összeillünk.
Azért is szeretek veled lenni, mert melletted sosem unatkozom.
Még ha nem szólunk, nem érünk is egymáshoz, még ha külön szobában vagyunk is, még akkor sem. Soha nem unalmas veled lenni. Szerintem ez azért van, mert valahogy bízom benned, bízom a gondolataidban. Érted, hogy mire gondolok? Hogy mindent szeretek, amit látok bel?led és azt is, amit nem. Pedig ismerem a hibáidat is. De pont ez az, a hibáidról is az az érzésem, hogy pont jól kiegészítik az én jó tulajdonságaimat. Hogy te sokkal többet érsz, mint amennyit valójában megmutatsz magadból, én meg pont fordítva. Szükségem van RÁD!

...

Csak mentem az úton úgy ahogy szoktam,
Lehajtott fejjel, búslakodva.
Ez azért volt mert az élet gyatra.
És a sors téged akkor még nem dobott az én utamba.
De aztán jött egy lány, szép volt nagyon,
Mikor láttam a szívem egyre gyorsabban dobogott.
Ez a lány te voltál senki más,
Akkor történt az,hogy teljesen megbolondítottál.
A szemed csillogott a hajad lobogott,
De a mosolyod volt az, ami benned megfogott.
Pár másodpercig megfordult velem a világ,
Akkor már tudtam, Cupido nyila eltalált.
Ez volt életem legszebb pillanata,
Mert ez az érzés örökre bennem maradt.
Most már itt vagy nekem, szerethetlek,
Úgy ahogy senki mást eddigi életemben.

...