Eljött az este,ágyamban fekszem,
Becsukott szememmel rád gondolok édes.
Rád gondolok édes és olyan jó ez nekem.
Szívem és lelkem utadon elkísér Téged.
Boldog vagyok,hogy vagy nekem,
A sorstól megköszönöm Én ezt.
Te akkor is velem vagy,
Ha nem is vagy velem.
Lelkem a lelkeddel száguld
A végtelenben.
Fejemet párnára hajtva este,
Ezekkel a szép érzésekkel alszom el.
Remélem Neked is vannak ilyen
vagy hasonló érzéseid.
Ezekkel a szép érzésekkel kívánok jó éjszakát Neked!!

...

Férfi ki vagy egyetlen nekem.
Kit nem cserélnék fel senkire.
Csodás érzésekkel várok mindig Rád.
Szívem és lelkem ha itt vagy megnyugvásra lel.
Csodás férfias lényed mit adni tudsz nekem.
Boldog és élni vágyó leszek t?le.
Ezt kívánom,hogy Te is így érezd,
Hisz ez csodás és gyönyör? érzet!!!!

...

Nem vagyok, már hamvas fiatal lány, de nem is bánom ezt már.
Átéltem már sok jót és rosszat, bele mentem több rossz kapcsolatba!
Kaptam az élett?l hideget, meleget és az évek teltek a fejem fölött!!
Ahogy a fiatalságom halványodik, az értékrendem is változik!

Visszagondolván fiatal éveimre, nem tudtam úgy értékelni az érzéseket!
Most, hogy érettebb és tapasztaltabb lettem, jobban tudom értékelni az érzéseket!
Ki hitte volna, hogy így 50 felett, egy férfi jön és megdobogtatja szívemet!
És ez az érzés nem akár milyen, soha, de soha ilyet még nem éreztem!!!

Megkérdezem többször magamtól, normális ez az érzés, vagy csak álmodom???
Nem, nem álmodom, az érzés, mi eluralkodik szívemben, lelkemben, ez nem más,
Mint egy csodálatos érzés, ez a szerelem, mi oly széppé varázsolja az életem.
Ki nem hiszi, az higgye el, hogy így 50 év felett is van szerelem!!!

...

Találd meg azt
Ki megbecsül,
Nagy bajban is
Melléd ül.

Találd meg azt,
Ki egy kicsit
Megcirógat ha
Gond feszít.

Találd meg azt,
Ki éjeken
Simogat majd
Vad t?zben

Találd meg azt,
Ki tégedet
Át nem enged
Senkinek

Megtaláltam - elvesztettem
Megkaptam, és - nem becsültem
Legyen a büntetés
Ezerszer halál
Mint csak egyszer
Magamra hagyjál

Mert lehet már kés?
És lehet nagyon fáj
De valóban ennyire
Nem szeretsz már?

Nincs több esély,
nincs bocsánat?
Te a boldogságot
Megtaláltad?

Gondolj arra
Mit együtt tettünk
Vagy csak arra
Miken át nem mentünk

Vagy csak gondolj
Terveinkre, jöv?nkre
Még egy próbát
Megérne-e?

Még egy próbát
Olyan módon
Hogy mi elmúlt
Vissza hozom

Képes vagyok
Tudom bizton
Hisz te vagy
Az én ?rangyalom

Szeretnélek visszakapni
Kicsit sem titkolom
Te vagy a mindenem
Éjjelem-nappalom

Nélküled már érzem
Nem vár rám semmi
Nem tudok egyedül
Tovább menni

Bocsánatod kérem
Még egyszer utoljára,
Megbántam tetteim
Talán sokadjára

Te is tudod, érzed
Valahol mélyen
Tudnál még szeretni,
Csak sok a kétely

Kételyeid eloszlatnám
Neked csak magamat adnám
Azt a magam, azt az érzést
Mi nem hagy több kétes kérdést

Tudom boldog bárkivel lehetsz
De én már csak veled leszek.
Ha nem leszel én nem is tudom
Mi lesz az én feladatom

Tanácstalan, tétova lét
Ezer és ezer álmatlan éj
De ez nekem nem elég,
Szeretnélek érezni még

Szeretnélek szeretni,
Szeretettel ölelni
Öleléssel megbiztatni
Biztatással melléd állni
Melléd állva büszke lenni
Büszkeséggel reád nézni
Reád nézve azt tudatni
Így is tudlak én szeretni

Szeretnélek megcsókolni
Ezekhez egy esélyt kérni.
Esélyt kérek álmainknak
Mik éjjelente felragyognak
Ott állunk és sok baj után
Megcsókollak, úgy délután
Annyit mondok: megérte
Verset írni Teérted.

...

Itt vagyok, igen itt vagyok,
A szobában ülök és bámulok.
Itt vagyok, igen itt vagyok,
De nélküled mindig elnémulok.

Leveg?ért kapkodok, nem érzem, hogy élek,
Nélküled semmi vagyok, csak egy elvesz? lélek.
Rád gondolok minden nap és minden árva éjjel,
Odaadnék mindent, hogy megkapjalak Téged.

S most, mikor lement a nap, ismét csak ülök,
De magam el?tt látlak.
Tündökl? szemedben látom a tengert,
Melyet érzéseid hullámzása viharrá kevert.

Tán ugyanúgy érzel? Lehet. Nem tudom.
Mondtad ezerszer, de éreztetni nem tudod.
Bizonytalanságban kóválygom már régen,
Mégis várlak minden egyes éjen.

Rólad álmodok és azt hiszem, hogy igaz,
De mikor szemem kinyitom, már nem találok vigaszt.
Egész nap csak teszek, hogy ne gondoljak Rád,
De minden egyes könnycseppem utánad kiált?

...

B?nöm van, és most vezekelek.
B?nöm van, mert veled ostobán viselkedek.
Kimondtam mit rosszul gondoltam, és érzékelek.
B?nöm megbocsátani, talán nem is lehet.

De kérlek légy megbocsátó velem!
Tudatlanságból való b?nöm nézd el nekem.
Butaságom miatt az érzés fájón belém hasít,
Tudom, a te fájdalmad nagyobb, ez téged t?lem eltántorít.

De fejemben a gondolatok körülötted keringenek.
Szerelmem megbántottalak, de te kérlek ne tedd!
Mert nem ellenedre akartam tenni mit teszek.
Hagyd, hogy rendbehozzam b?nöm mit tettem veled.

Hiszem, hogy szeretsz, és megbocsátasz nekem.
Id?vel a szíveden ejtett sebed begyógyítja szerelmem.
A könny a múlté lesz, és nekünk boldogság terem.
Mert én is szeretlek szép kedvesem!

...