Egyikünk se sejti, meddig árassza ránk sokiz? illatát az
élet
és milyen hosszú az út, amit magunknak kell kitapossunk.
Kérlek,
gondolj arra, nem tudhatod meddig ölelhetsz, szerethetsz lustán vagy minden ?r?lt
hévvel.
Gondold meg hát, mi számít, mi emel fel, mi csillan fel melletted olyan édes
fénnyel?
Mi az, ami észveszejt?en káprázatos és nemcsak múló
szeszély?
Ami vállal ezer megprobáltatást és milló veszélyt
érted!
Én tudom jól mi az, kusza hálójából, keresem de nem találom a kiutam és most is,
érzem!
Tudom hogy mi az...? Az irántad érzett szerelmem, a kavicsdobáló kisgyermek, ki megtöri a tó sima tükrét.
Belém véste, mint egy fába minden álmodat, olykor áldásával simogat, de néha fájóan belém vájja tövisét...

...

Ha este felnézel az égre,
gondolj egy fiú szeret? szívére
S ne gondold hogy meg fog csalni,
hisz képes lenne érted meghalni.

...

Ahány csillag van az égen, annyiszor gondolj reám te kis édes. Én is annyiszor gondolok reád édes drága kicsi angyalkám.

...

Álmodj szépet, gyönyör? rétet,
Ahol a f?ben és a fák között pezseg az élet.
Ha nem is látod, de tudod, jól,
Körül vesz az élet, ha nem is látod!

Álmodj arról, hogy fekszel a szép zöldben,
Az égen nézed a felh?ket.
A szemed el?tt a bárányfelh?k,
Mint a pókháló, szétfoszlanak lassan,
Aztán elt?nnek, mintha ott sem lettek volna.

Álmodj szépeket, ahol csak béke van,
Nyugalom mily oly édes egy álomban.
Álmodd, hogy Te vagy egy boldog ember,
Ki boldogságot adja annak, akit szeretsz.

Mert ha fölébredsz, a szép álom szertefoszlik,
De maradjon meg benned, és ha napközben,
Rossz kedved lenne, gondolj erre a szép álomra,
És, egy kis id?re megnyugszol és jobb lesz a kedved.
Melegítse át lelkedet, érezd, hogy a léted
Nagyon fontos másoknak, akik szeretnek Téged!

...

Remélem az éjszakád nyugodtan végig aludhattad, álmodat semmi nem zavarhatta!
Kívánom a napod szép legyen borús perceid ne legyenek!
Kedved legyen mindig jó, gondolj rám, és a mosolyomra, amit küldök neked oda a távolba!
Minden akadályhoz legyen er?d, kitartásod ahhoz hogy szívedben megtarts engemet!
Rád gondolva boldog vagyok, lelkem szárnyal, ezt Neked köszönhetem!
Gyere édes várlak téged, hogy átölelj két er?s kezeddel Engem.

...

Találd meg azt
Ki megbecsül,
Nagy bajban is
Melléd ül.

Találd meg azt,
Ki egy kicsit
Megcirógat ha
Gond feszít.

Találd meg azt,
Ki éjeken
Simogat majd
Vad t?zben

Találd meg azt,
Ki tégedet
Át nem enged
Senkinek

Megtaláltam - elvesztettem
Megkaptam, és - nem becsültem
Legyen a büntetés
Ezerszer halál
Mint csak egyszer
Magamra hagyjál

Mert lehet már kés?
És lehet nagyon fáj
De valóban ennyire
Nem szeretsz már?

Nincs több esély,
nincs bocsánat?
Te a boldogságot
Megtaláltad?

Gondolj arra
Mit együtt tettünk
Vagy csak arra
Miken át nem mentünk

Vagy csak gondolj
Terveinkre, jöv?nkre
Még egy próbát
Megérne-e?

Még egy próbát
Olyan módon
Hogy mi elmúlt
Vissza hozom

Képes vagyok
Tudom bizton
Hisz te vagy
Az én ?rangyalom

Szeretnélek visszakapni
Kicsit sem titkolom
Te vagy a mindenem
Éjjelem-nappalom

Nélküled már érzem
Nem vár rám semmi
Nem tudok egyedül
Tovább menni

Bocsánatod kérem
Még egyszer utoljára,
Megbántam tetteim
Talán sokadjára

Te is tudod, érzed
Valahol mélyen
Tudnál még szeretni,
Csak sok a kétely

Kételyeid eloszlatnám
Neked csak magamat adnám
Azt a magam, azt az érzést
Mi nem hagy több kétes kérdést

Tudom boldog bárkivel lehetsz
De én már csak veled leszek.
Ha nem leszel én nem is tudom
Mi lesz az én feladatom

Tanácstalan, tétova lét
Ezer és ezer álmatlan éj
De ez nekem nem elég,
Szeretnélek érezni még

Szeretnélek szeretni,
Szeretettel ölelni
Öleléssel megbiztatni
Biztatással melléd állni
Melléd állva büszke lenni
Büszkeséggel reád nézni
Reád nézve azt tudatni
Így is tudlak én szeretni

Szeretnélek megcsókolni
Ezekhez egy esélyt kérni.
Esélyt kérek álmainknak
Mik éjjelente felragyognak
Ott állunk és sok baj után
Megcsókollak, úgy délután
Annyit mondok: megérte
Verset írni Teérted.

...