Kiemelt szerelmes vers kategóriák
Szerelmes vers keresése
Szerelmes versekben
Szerzők között
Ok




« Első oldal
1
Megtért szerelem
Nem lép, felrepül,
Nem tép, végtelen.
Nem várt idegen,
Átjár legbelül.

Nem lát. Ismerem.
Nem vár, elterül.
Nem fél egyedül,
Megtért szerelem.
...
Radocsay János
Randi
Randi

2007 volt, augusztus három.
Elmondom, mi történt, azon a nyáron.
Megismertem Őt, aki most a párom.
Véget ért a magány, kezdődött egy álom.

Félreértés volt, ami összehozott,
És egy öleléstől minden megváltozott.
Beszélgettünk kicsit, a számomat elkérte,
Idegen városban testőrként kísérne.
Vártam, hogy hív, de nem történt semmi.
Ilyenek a pasik. Így jártam, ennyi.

Három nappal később ? éjszakás voltam ?
Sms-re keltem, álomból riadtam.
Egyszer még láthasson, csak erre kérne,
Bárhova elvezet, ahogy megígérte.
Találkozna velem, hogyha nem haragszom?
- talán az ölelés, azon a hajnalon? ?

Remegett a kezem, alig bírt el lábam,
Amikor találkoztunk a cukrászdában.
Megszűnt ott a világ, csak mi voltunk ketten.
Köszönöm a sorsnak, hogy megismerhettem.
Gyorsan szállt az idő és hamar este lett,
Randizunk még? Hívhatlak? - félénken kérdezett

Megtörtént egy csoda azon a nyáron,
Amikor megismertem Őt, a párom.
Rám talált a szerelem és most is tart az álom,
emlékszem
2007 volt, augusztus három
...
Sajnos
Sajnálatos módon elkerültük egymást
Minden tekintetben igaz
Nem lettünk se barátok se társak

Sajnálatos módon még egy jó szót
sem tudunk egymásnak mondani
csak a sértegetésig jutottunk

Sajnálatos módon még helyre hozni sem akarjuk
mivel mind ketten keményfejűek vagyunk

Sajnálatos módon egyikünk sem akar változni
mivel úgy érvelünk ez mind kettünknek jó

Sajnálatos módon igy másokat is
elidegenítünk magunktól.azzal érvelünk
hogy te változz mért én?

Sajnálatos módon ez lesz a vesztünk
megutálnak és magányosak leszünk

De reméljük elmúlik a Sajnálatos módon szlogenünk
és egyszer mégis barátok lehetünk
...
Távoli üdvözlet
Téged a nyári záporok jegyeztek el velem
Péter vállára rásimult Leningrád hermelin éjszakája.
Ki voltál kisleány, te égi tükörkép, végzetem?
A Nyári Kert kőszentjei mellett tovatűntél meg sem állva!
Szeretlek én, szeretlek, még ezerévekig hallik igém.
A fakó, idegen hang elhat a messzi utód füléhez,
s szól: kedves, figyelj, ez a távoli üdvözlet vagyok én;
halk pára akár a te bronz hajad, édes.
...
Szeretet,
Kimondhatatlan
Kimondhatatlan aggaszt, kimondhatatlan éget:
vonaton messzi menni attól, aki szeret...
A fák mért harmatosak? Színe mért kék az égnek?
S tényleg kell-e mennem? Vagy tán csak tévedek?

Tán jobb lett volna sírni, könnyebb lett volna sírni
előtte, aki szenved, bár mindig idegen?
Levelem korholom csak, mikor fog már elérni
betűkkel láncozottan, lelkemmel terhesen.

Derengő éj borítja holdtól puhán a rétet,
baglyok az új útitársak, köd száll, nincs irgalom...
Kimondhatatlan aggaszt, kimondhatatlan éget!-
Szeretnék visszatérni, s ott vár a borzalom!
...
Rosztopcsina grófnőhöz
Ugyanegy csillagzat jegyében
születtünk szent hitem szerint,
egy ösvényen jártunk mi régen,
közösek voltak álmaink.
De jaj, a szenvedély kegyetlen
vihara messze ragadott,
meddő harcokban elfeledtem,
amit az ifjúkor hagyott.
Örökös válást sejt a lélek,
ó, szív, maradj hát néma csak!
Áruló hangra bízni félek
a hasztalan ábrándokat.

Így rohan együtt két igátlan
hullám, mikor a déli szél
sodrában útjuk összeér
a tenger kék sivatagában,
míg szét nem válnak egy komor
szirt szikla-szügyén valahol,
s hidegen, külön útrakelnek
nem éreznek szánást, szerelmet,
és más-más part iránt viszik
epedő, édes csobogásuk,
morajuk, lopott lobogásuk
s vágyuk időtlen álmait.
...
Elmúlt szerelem,

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó