Kiemelt szerelmes vers kategóriák
Szerelmes vers keresése
Szerelmes versekben
Szerzők között
Ok




« Első oldal
1
Csók
Vörös, édes pecsét izzik,
Ajkunk peremére,
Soha nem éreztem még,
Ilyen melegséget.
Szinte lángol a lelkem,
Tűzben ég a testem,
A szerelem mélysége,
Végleg rabul ejtett.
Vörösen izzó pecsét,
Édes, és végtelen,
Elárulja minden létező érzésem.
Szenvedve sírva, ajkunk egybeforrva,
Szeretlek mindvégig, köszönetet mondva.
...
Lőrincz Andrea
Kedves-sem

Miért nem jössz már, mitől félsz?
Mi kell még? Mire vársz oly rég?
Miért nem kell a segítség?
Fogd meg a kezem, mit adjak még a szívedért?

Mit tehetnék még, hisz már, rég mindenem a tiéd.
Miért nem látod ezt?
Miért nem nyitod ki a szemed?
Vedd már észre, csak te kellesz!

Első voltam az életedben,
Most meg beállítottál a sorba, hogy én is csak reménykedjek.
Miért teszed ezt velem?
Miért vagyok csak egy játékszered?


Látom csak a bosszú vezérel ismét tégedet
Ki az ki elvesz tőlem, ki az ki miatt elfordítod a fejed?
Adtam mindent, amit csak tudok,
Te meg csak a hátadat mutogatod.


Oly sok a kérdés, hát miért nem válaszolsz?
Ha nem kellek már, ne ránts vissza folyton.
Engedj, értem ne lángolj,
Mert ennél még a pokol tüze is kevésbé fájó.



Hibás vagyok belátom, de hidd el nekem kedvesem,
Csak a boldogságodat kerestem.
Keresem most is, de ki az aki neked nálam többet ad?
Mutasd meg és fejemet hajtom előtte majd.


Megköszönöm neki, mert megérdemled a legtöbbet,
Csak kérlek, ne sírva kelljen elmennem.
Melletted minden sokkal könnyebb,
Miattad még a reggeleim is sokkal szebbek.


Érted értelmet nyert, hogy felkeljek reggel,
Hát miért hagysz most cserben?
Ha szerinted én ezt érdemlem akkor súgd a fülembe,
Neked még ezt is elhiszem.

Mondj már valamit, mert megöl a sötétség csendje.
Ha nem vagyok elég,
Akkor lökj el, ne légy velem ennyire kemény.
Ennyi elég.

Ne kínozz tovább,
Mert lassan a várakozási idő lejár.
Olyan lassan bújtál belém, mint az első hópehely egy téli estén,
De olyan gyorsan elmész, mint a zivatar nyár közepén.


Ne menj még el!
Ne hagyj magamra!
Vigyél magaddal!
Csak te vagy aki szívemben van.

Sebet ejtesz lelkemen,
Bele vésed nevedet.
Mondd, hát mit akarsz?
Vége van ma, holnap,tán jövőre, mondd, meddig tart?


Meddig ejtesz fogva reménytelen várakozással?
Van még veled dolgom
valami ezt ordítja belülről,
De a távolság közöttünk csak egyre nő.

Látom a szépet,
A jót, mi volt, mi lehetne,
Látom benned azt is amit te csak keresel,
Hát vedd észre!

Be kell látnod neked is, hogy ez így nem mehet,
Csak mond már végre ki, hogy Menj el és vissza ne gyere!
Ne kínozz tovább azzal, hogy tartalékba elteszel.
Várok rád még, nem tudom meddig, de leszek.

Itt vagyok, akarlak, De látom téged ez nem izgat,
Akkor hazugság minden mi kettőnk közt elillant.
Hazugság minden, mit elképzeltem,
Hazug az összes szó és hazug az összes perc.

De legyen hát hazugság, gyötörjön fájdalom,
Csak akkor még utoljára adj egy hazug pillanatot.
Csak egyet és vége, többet nem látsz,
De a sok szép emlék akkor is örökre velünk száll.


Égő szívem még mindig vár,
Fájó lelkem csak téged lát.
Eszem azt súgja: maradj még,
A szívem is azt mondja, hogy engem kérsz.
...
Szívből jött kívánság
Azt kérdezed, mit szeretnék,
mi a vágyam énnékem?
Hisz ismersz, tudnod kell,
hogy a vágyam te vagy nékem.
Sok éve már, hogy a sorsunk
összeforrt, s szívünk fellángolt,
de a vágy, mi velünk volt,
mindörökre összekovácsolt.
Szeretnék mindig a földön járni,
sok mindent meglátni,
boldogságban, békességben
veled együtt megöregedni.
Vénült kezem, kezedbe fonni,
csodás múltunkról ódákat zengni.
...
Szeretlek,
Szívből jött kívánság
Azt kérdezed, mit szeretnék,
mi a vágyam énnékem?
Hisz ismersz, tudnod kell,
hogy a vágyam te vagy nékem.
Sok éve már, hogy a sorsunk
összeforrt, s szívünk fellángolt,
de a vágy, mi velünk volt,
mindörökre összekovácsolt.
Szeretnék mindig a földön járni,
sok mindent meglátni,
boldogságban, békességben
veled együtt megöregedni.
Vénült kezem, kezedbe fonni,
csodás múltunkról ódákat zengni.
...
Sírok
Nő vagyok, nem lehetek más.
Néha átok, néha áldás.
Tele hittel, bizalommal
Ölellek vékonyka karommal.
Testem vágyával hevével,
Féltetek szívem melegével.
Részem a nevetés és a sírás,
De nem fojtom el, az nekem kínzás.
Bánatomban, örömömben?
Csillogó könnyek gyűlnek a szememben.

Nő vagyok, nem lehetek más.
Néha átok, néha áldás.
Érzelmes vagyok, naiv kis ösztönlény.
De úgy látom ma ez már nem igazán erény.
"Kemény az élet, legyél te is kemény!"
S egy nap kiborul az éjjeli edény.
Szeretném akkor, hogy mellettem legyél,
Erős karoddal öledbe vegyél.
csak öt percre, hogy kisírjam bánatom,
Ne mérgezze szívem ostoba fájdalom.

Nő vagyok, nem lehetek más.
Néha átok, néha áldás.
Itt fekszel mellettem,
Mégis távol tőlem...
Mondhatom mi bánt?
Mondjad, felőlem...
Feldühít téged,
vagy csak kinevetsz!
Mondd meg, de őszintén
Most is szeretsz?

Azt akarod kemény legyek?
Hát lángoljatok rétek, hegyek!
Égjen minden, pusztuljon!
A folyó is visszafelé folyjon!
Ne sírjak többé? ezt akarod?
Rendben, de az nem én vagyok.
Üres szívvel mindent hagyok....
Nyelem a könnyeket, elfojtom.
Még egy kicsit talán bírom.
De érzelmek nélkül élni nem tudok
Mert ízig-vérig NŐ vagyok.
...
Jégszív
Mónika, ki szívemnek az vagy, mi napfény az összes virágnak, kérlek, légy boldog, mert szüksége van rád, e Világnak. Szükség van rád, mert, Te az vagy a Leánynak, ki hordta Őt magzatként, erre a Világnak.

Angyali érintése Mindennél többet ér, s ha nem éreznéd többet, örökre elvesznél. Szerelmet, mára nem érzel már senkiért, mert Ö az, ki pótol már Mindenért.

Megadja mindazt, mire Anyaként vágyhatsz, de nem adhat Szerelmet, mit Nőként várhatsz. A Szerelem az, mitől teljes lehet Életed, ám pont ez, mit Tagadva, éled Életed.

Próbállak Én szeretni, mert lángol Érted szívem, Te azt mondod, Menekülj, s Óvakodj Tőlem. Nem tudom szívemet könnyekre cserélni, inkább szenvedek tovább, s próbálok Remélni.

Az életünk akkor szép, ha ragyog közben szívünk, he engednéd, Szerelemmel tölteném meg létünk. Jégszíved markomban tartom, mert remélem, megdobban egyszer, hisz Szerelmem morajlik, mint a Föld, s a Tenger.

Ajkad ízére Vágyom, újra, Kedvesem, minden lenne az számomra, ha érezném teljesen. Ha bármit is jelentek jéghideg szívednek, adj, kérlek csókot, bánatos szívemnek.

Jégszíved, ha markomban nem olvad fel örökre, Én Akkor is,

Szeretni foglak, Mindörökre.
...

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó