Mikor könnyes szemeim remegnek meg,
Tudatják, hogy Te nem vagy velem,
tudnod kell, hisz a részem vagy Életem!
És én a Tiéd Édesem.
Érzed Te is ezt.
Néha gyengeséggel, néha er?vel töltve meg!
Az id? nem számít ha rólad van szó soha,
Hisz nem a halálnak, hanem az életnek nincs határa...

...

Mikor meglátlak, szívem a torkomban dobog. Mikor hozzám érsz, a fellegeben járok! Csak te jársz a fejemben éjjel s nappal, érzem melletted n? vagyok, nem érzem, hogy élek, ha te nem vagy testem minden porcikájával, érted s gyermekeikért élek s halok.

...

Esténként akárhányszor felnézek az égre,
téged látlak odafent az összes csillag képbe.
Csak téged látlak odafent, csakis téged szerelmem,
lehunyom a szememet és álmaimban kereslek.


Álmaimban megtalállak kicsiny kis rózsaszál,
csókolom én ajakidat vadabbul mint bárki más.
Veled vagyok jóban rosszban amikor csak tehetem,
veled én az életemet leélném még ezerszer.

...

mikor el?ször megláttalak rögtön tudtam h szeretlek!! azóta is folyton rád gondolok... mikor megláttam valahol a neved a szívem hevesebben dobogott mint azel?tt valaha!! és most h már egymásé vagyunk rájöttem h te vagy az akit valaha nagyon szerettem és kit soha ebben az életben el nem feledek!!! szeretlek szivem!!:)

...

\" Nem úgy szeretlek téged, mintha rózsa, topázk? vagy ég? szegf? lennél, mely tüzes nyilakat szór. Úgy szeretlek, ahogy a vak, mély homályban leledz? dolgok szeretik egymást, lélek és árny közt, titokban. Úgy szeretlek, akár a növény, mely nem virágzik, és virágai fényét magába rejtve hordja. Szerelmed tette, hogy testemben él sötéten a fojtó, s?r? illat, amely felszáll a földr?l. Szeretlek, nem tudom, mikortól és mi végre, g?g és probléma nélkül egyszer?en szeretlek. Így szeretlek, mivel nem tudok másként szeretni, csak így, csakis e módon, hogy nincs külön te, nincs én, oly közel, hogy enyém a kezed a mellemen, oly közel, hogy pillád az én álmomra zárul...\"

...

Ím, egy dal, mit százszor hallottam,
Mégsem értem.
Itt egy szó, melyet használok: Szeretlek
Értelmét veszti,
Mikor olyas valakinek mondom
Kit szánok,
Ki ismeretlen,
S kiben nem bújik meg az a szikra,
Mely tüzet gyújthat bennem.
A dal vonz, mégse értem,
A szót értem, de mégse hallom.
Hogy is hallhatnám, ha nem mondod? ...
Ha nem szólsz hozzám? ...
Ha tudnám, mit mondasz? ez fontos,
Számomra az.
Csak egy szó kell, s megértem a dalt is.
Hisz rólunk szól.

...