Kiemelt szerelmes vers kategóriák
Szerelmes vers keresése
Szerelmes versekben
Szerzők között
Ok




« Első oldal
1
Szeretlek
Fekszem az ágyon, nem érdekel semmi,
Hiányzol nekem, szeretnék veled lenni,
Te vagy szívem, minden vágya,
Két szemem a Te szépség látja,
Füleim a Te hangodat hallják,
Lelkem teljesen elvarázsolták.
Magányomat gondolatod töri meg,
Bearanyozod minden percemet.
Elvetted már teljesen az eszemet,
Az hiszem, szeretlek,téged szeretlek.
...
VeszelovszkTibor
Szeretlek
Szeretlek (Buzás Bettina)


A világ legjobb dolga Téged szeretni
Még vaksötétben is pillantásod lesni
Szeretem az arcod minden rándulását
Szeretem hibáid napfogyatkozását

Szeretem a madarat mely neked énekel
Szeretem azt is hogy sosem érlek el
Szeretem minden hibád is ha kell
Szeretek minden porszemet melyet lábad ver

Szeretem minden szívverésedet
Szeretem hogy szavad oly messze elvezet
Szeretem a szemed minden fénylő pontját
Szeretem ajkad gondtalan mosolyát

Szeretek minden szót mely ajkadat elhagyja
Szeretem hogy mindig nyitva szíved ajtaja
Szeretlek akkor is ha haraggal nézel
Szeretlek akkor is ha Te nem így érzel.

Szeretlek ha küzdenem is kell
Szeretlek ha még kicsit várnom is kell
Szeretem minden üzeneted
Szeretlek ilyennek, ne változz ne tedd.

Szeretlek amióta bejelöltél
Szeretlek bár még nem öleltél
Szeretlek ha világ össze is dűl
SZERETLEK ÉS A VÉGÉN MINDEN JÓL ELSÜL
ismeretlenül...




...
Vágyakozás, Õszinteség,
Most múlik
Most múlik, most szótalan
fájdalmas csendben, most pontosan
Elmuló, haldokló szavak
még belém hasítanak.

Engedem, had áradjon szét mérge
szilánkos lelkemen
Had ölje meg minden apró,
könnyű reményemet

Had öltözze fel a feledés
köntösét,
Had hordja szét a szél, minden
szúró porszemét.

Most múlik, s Te engeded hogy szenvedjek,
még kicsit tomboljon pusztítson,
még érezzem,
Mert most múlik...most...ebben a pillanatban.
...
Szerelem, Elmúlt szerelem,
Elfordultál
Elfordultál

Szemét dolgot mondtál, még rosszabbat tettél,
És tudom éveken át rajtam csak nevettél.
Nem érdekelt álmom, nem érdekelt vágyam.
Hideg volt a szíved, mint nekem most az ágyam.
Nem láttál szépnek, nem láttál jónak,
Bár inkább mentem volna, neki a folyónak.
Mit tehettem volna? elfordultál tőlem,
Ott hagytál a bajban, egyedül, erőtlen!

Megsirattál hányszor? csak folyt a könnyem
És nem értettem: elhagytál? ilyen könnyen?
Álmom összetörted, lelkem megtapostad.
Csak én lehetek hibás, te kezeid mostad.
Tönkre tettél mindent, mindent elrontottál.
Mosolyogtál ugyan, de nekem csak hazudtál.
Mit tehettem volna? elfordultál tőlem,
Ott hagytál a bajban, egyedül, erőtlen!

Nincs több vágyam, nem maradt már álmom
Nem érdekel az sem, ha egyedül kell hálnom.
Mindenemet adtam, de neked nem volt elég.
Csak húztad a szádat, ha szívem tártam feléd.
Neked olyan kellett, amilyen én nem lehetek.
És mit kaptam havonta? kussolok vagy mehetek!
Mit tehettem volna? elfordultál tőlem,
Ott hagytál a bajban, egyedül, erőtlen!

Azt gondolom, most már nincs értelme élnem
Minek álmodjak, ha nincs mit remélnem.
Sokat szenvedtem, mára semmim nincsen.
Elhagyott a remény, mert te voltál a kincsem!
Fekszem, kelek, pár évet még vegetálok.
De ha eljön a nap a temetőig meg sem állok!
Mit tehettem volna? elfordultál tőlem,
Ott hagytál a bajban, egyedül, erőtlen!

Tudom, hogy megbántad és talán el is hiszem
Mégsem tudok túllépni egy csomó mindenen.
Fáj minden seb, mit rajtam ejtettél
A sok hazugság, amivel etettél
Nem tudok változni, nem tudok más lenni,
Nem tudlak feledni vagy kevésbé szeretni!
De mit tehetek most már? hisz elfordultál tőlem,
Magányos maradtam, gyenge és erőtlen!
...
Szabadság
Fogságban már régóta, s szívem leghőbb vágya
Hogy egyszer majd szabadom szálljak mint madárka.
Suhanni csak végig óceánok felett
Látnom kell a tengert s valamennyi kincset.

A látvány elandalít szívem szinte reszket
Csakhogy valahára elhagyom e helyet.
Láthatom az eget, mely most is olyan kék
Habár szemem elé régen vetült már fény.

Visszatérek oda hol szerető anyám
Szemét is kisírva izgatottan vár rám.
Belépek az ajtón s már ugrik is nyakamba
Ez hát az én otthonom: a szerető haza.
...
Tudd meg!
Már elfáradtam s tudom én vagyok a vesztes,
Már nem bírom ezt a fájdalmat amit nélküled keresek!
Kidobtál egyik napról a másikra ,
Mint egy szemetet a kukába.
S én most már nem küzdök érted,bármennyire is szeretnék.
De még ezt had mondjam el:SZERETLEK KEDVESEM MINDÖRÖKKÉ!!!
...

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó