Kiemelt szerelmes vers kategóriák
Szerelmes vers keresése
Szerelmes versekben
Szerzők között
Ok




« Első oldal
1
Végtelen érzés
Kedves emlék amit őrzök
Szívem mélyéről előtör
Ki tudja mikor és miért
Nem adnám oda semmiért.

Könnycsepp fut végig arcomon
Néha egy emlék fáj nagyon
Merengve élem újra át
Gyász elhamvadt sűrű porát.

Az érzések szüntelenül
keringőznek lelketlenül
játékot űznek szívemben
Átélt múltam a jelenben
...
Sági Éva
Ősz
A hegytetőt már
Beszínezte az ősz
Színes palettája
Onnan kacsint le,
Zöld nyári tájra.
Jól tudja lassan
Átveszi a hatalmat,
S tovább színezi
A fa lombokat.
Szövetséget köt
A hideg széllel
Mely elsöpri a
Nyarat sebtében,
Jönnek hát, a
Hideg nappalok,
Deres hajnalok
Az ősz a nyertes,,
Ezt már jól tudod.
...
gyötrelem
Az élet egy gyötrelem és ezt bárki tudja... miért? Mindenkit elvesznek tőlem, a gyerekeimet, a páromat, mindenkit... én egyedül maradtam e világon..
...
Boldog szerelem titka
Érzésem olyan mint a Dejavu
Az élet nekem oly gyönyörű
A szerelem teszi olyanná
Életét mintha nekem adná
Elrakom én a szívem közepében
Hogy ott örökké bennem éljen
Egy részemmé vált már a része
Ne szeressem, ezt tőlem ne is kérje
Késő lenne, teljesen odavagyok érte
Ő az ki a nők féltett kincse
Bárki érte ha kéne utána menne
Csak hogy tudja: ő igazán szerette
Reá gondol csakis az elmém
Átölelni minden percben, de szeretném
Várok örökké rá ha kell
Őt soha nem feledem el

Refrén:
Boldog az életem hogy megtaláltalak
Évek óta csakis téged vártalak,
A szerelemtől a föld felett szárnyaltam
De rá kellett jönnöm, mindezt csak álmodtam

Az emléke marad bennem
Ő az kit örökké kell szeretnem
Tolakodó én sohasem leszek
Mert egy fiút őszintén szeretek
Nem is visszakozom ezért
Megküzdök én a szerelméért
Mindez full megéri nekem
Egy percig is de velem legyen
Minden vágyam nekem ez lenne
Ha őszinte szerelemből szeretne
De biztosan tudom hogy szeret
Hogy engem soha el nem feled
Így boldog nekem az életem
Az egészet csak vele élhetem
Erre a mindenhatót megkérhetem
Hogy igaz szerelmem megvédhessem

Refrén:
Boldog az életem hogy megtaláltalak
Évek óta csakis téged vártalak,
A szerelemtől a föld felett szárnyaltam
De rá kellett jönnöm, mindezt csak álmodtam
...
Remény,
vágyakozás
Vágyom a múltra: vágyom az érzésre, mi nemes s tiszta. Nem kell jövő, mely rút s igazságtalan, nekem kell a szerelem úgy, mint levegő mely nélkülőzhetetlen, kell a csoda, mit egykor átéltünk, nem kell szeretet s megszokás, szeres!!! Hisz a sírba is utánad megyek, csak tudjam azt, hogy te is szeretsz!!!
...
Várakozás...
Várok csak várok, néha kiáltok,
Törjön meg végre a rám szabott átok!
Törjön meg végre a rám szabott átok!
S akkor többet nem kiáltok.

Szinte még gyerek voltam,
Mikor egy hatalmasat csalódtam,
S az idő megállt körülöttem,
lelkemet önsajnálatba kergettem.

Kellettek célok, melyek kihívást jelentettek,
hogy azokra figyeljek, s nem arra mit velem tettek.
Építettem valamit, ami romokba dőlt,
S a semmiből merítettem ismét erőt.

Várok csak várok, néha kiáltok,
Törjön meg végre a rám szabott átok!
Törjön meg végre a rám szabott átok!
S akkor többet nem kiáltok.

Mély a gödör, mi fogságban tart,
De kimászok nyomban, nincs mi visszatart.
Céljaim közelednek, s mindig kicsit nehezednek,
Lelkemben új tűz gyullad, és ismét nevethetek.

Majd két éve, hogy egyedül élek,
Szinte csak vánszorognak az évek,
Melyeket most kihasználok,
S céljaim elértével újakat találok.

Várok csak várok, néha kiáltok,
Törjön meg végre a rám szabott átok!
Törjön meg végre a rám szabott átok!
S akkor többet nem kiáltok.

Nem mondom, hogy hibátlan vagyok,
De a vágyaim igen is nagyok,
Küzdök az álmaimért,
S ha elesnék, majd ismét talpra állok.

Talpra állok, s a hölgyre rátalálok,
Megtörhet végre a rám szabott átok,
Igen, talán szerelmes vagyok,
Hisz ennyi csak mit most neked adhatok.

Várok csak várok, néha kiáltok,
Törjön meg végre a rám szabott átok!
Törjön meg végre a rám szabott átok!
S akkor többet nem kiáltok.

Talán egyszer rád találok,
S ti kik ezt olvassátok,
Tudjátok meg, az élet áldás,
S nem átok!
...

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó