|
|
|
|---|---|
 |
|
| A város leánya | ||||||
| A Biblia is vallja
S búgják bús, ódon énekek: Falánkabban fal férfiut a n?, Mióta Város építtetett. Márvány-omlasztó rózsa Régi Zeus-templom falán: Bekúszta, fogta diadalmasan Sziveinket a városi lyány. Óh, Város, én imádlak, Ha nem Budapest vagy, de más. Egyszer a harmadik emeleten Párisban ért egy szép riadás. Süld? lyány vetkezett volt Függöny-feledten, mint titok, Mely készül?n, keggyel, kegyetlenül Valakinek majd megnyílni fog. Mint az induló Végzet, Sz?z hó-teste úgy villogott, Mint amikor a temet?k során Sikló, bús lidércfény hint lobot. Soha tán a Halált még Így nem látták tolvaj szemek, Egész szegény csók-préda nememért Lelkem jajgatón megremegett. Lesk?dtem ?szi estben, Míg az ablak sötétre vált S aztán betakartam a szívemen Két illetlent:. Csókot és Halált. Azóta Halál és Csók Itt élnek bennem vétkez?n: A Város leánya falura jött S virágokat gyilkol a mez?n. | ||||||
| ||||||
