|
|
|
|---|---|
 |
|
| Kandallóban | ||||||
| Kandallómban nálam nem látszik égő fa máma,
Mert nyugdíjból nem telik ? a drága- tűzifára. Helyette meggyújtok egy kis mécsest, dil-dől a pici lángja, És árnyakat játszik a falra, finomabban, mint hasábfa? Nyugdíjasként fölvettem egy csomó régi rongyot, Majd mécsesnek verset írtam, kezem majd lefagyott! Nálam az asztalon régiség-réz tolltartó van, Toll már kevésbé, így a mécses ? égni - benne van. (3 soros-zárttükrös) Ki tudja, életből mennyim van hátra, tíz perc vagy húsz év, Bármin konkrétban gondolkozni, nincsen megfelelő érv! Ki tudja, életből mennyim van hátra, tíz perc vagy húsz év. * (Septolet) Micsoda fények, Földöntúli lények! Falon henyélnek? Körforgásos, Táncmozgásos, Szenvedély kiélés! Néző lelkében szépre festés? * (Senrjú, fél haiku láncban vagy másképp anaforásban) Mit látok? nézem! Én most beleképzelek? Árnyék-szenvedély. * Mit látok? nézem! Szép, de jaj! Fázik kezem? Szép, hideg árnyak. * Mit látok? nézem! Rongyok, melegtelenek! Kandalló üres. * (3 soros-zárttükrös) Mécsesem lassan leég, elfogy a kanóc, Kandallótűz meg nem is volt? lét, martalóc? Mécsesem lassan leég, elfogy a kanóc. * (Tükör bapeva) Milyen Szegényen, Magányosan Élni, létezni?? Tudjátok emberek? Egyedül, bezárkózva Pislákoló mécses mellett, Könnyes szemmel írja verseit. Versbe önti örömét, bánatát? A költő élete sosem volt könnyű. A költő élete sosem volt könnyű. Versbe önti örömét bánatát? Könnyes szemmel írja verseit, Pislákoló mécses mellett, Egyedül, bezárkózva. Tudjátok emberek, Élni, létezni, Magányosan, Szegényen, Milyen? Vecsés, 2019. december 3. ? Szabadka, 2021. január 6. - Kustra Ferenc, az első részt én írtam, a tükör bapevát, szerző-, és poéta társam: Jurisin Szőke Margit! Címe: A költő élete. | ||||||
| ||||||
