|
|
|
|---|---|
 |
|
| Aratáskor | ||||||
| Senrjú stílusú Tankában írta meg a szerzőpáros…
Gabonamezők Lágy illata terjed szét! Szél-zene suhog. A motorja csak berreg, Búza alatta serceg. * Kalászos búza, Napernyő kéne, de nincs! Napsütés, élet. Számos kalász felrepked, Az árokban megreked. * Szökkenő száron Kalász, jó nagy magokkal. Nagy búzatábla. A füst fölötte lebeg, Piros teste megremeg. * Nyár, csak úgy szárnyal, Élvezi az aratást. Táj, búzamezős. Hol a felmentő sereg? Kéne egy erős zsineg! * Marokszedők is Izzadnak és fáradtak. Idénymunka-hős. A bajt nem előzi meg, Húz le a nagy súlytömeg. * A marokszedő Öreganyó ücsörög! Farkas éhes volt… Vezetője kesereg, Eltorzítja a méreg. * Cséplőgép eszik, Kalászokból, mag pereg. Friss kenyér illat. Egyáltalán nem részeg, Termetileg csak délceg. * Langymeleg este, Nyugtázza, bő aratást. Sok szalmakazal. A segítség a lényeg, Arra senki nem lézeng. * Szántás és vetés, Aratás, munka csúcsa. Szúrós tarlócsonk. Fejében ötlet dereng, Mellette kötél fetreng. * A learatott mezőn. Kismadár gubbaszt. Kihalt lett minden. Már a fa törzsén feszeng, A két erő jól verseng. * Legelő is tar, Vetés szikkad, kiszárad. Nincs éltető víz. Csikorgástól a föld reng, Fáradtan, panasza zeng. * Fa, búzatáblán. Körülötte már tarló… Kismadár, megnőtt. Kiszabadulva örvend, Visszaáll a régi rend. Vecsés- Budapest, 2016. június 14. – Kustra Ferenc József - A senrjúkat én írtam, alá a tanka-verset, szerző- és poétatársam Szedő Tibor. A versrész címe: „Aratógép” | ||||||
| ||||||
