|
|
|
|---|---|
 |
|
| Utolsó versem | ||||||
| Volt egy nagy álmom és most már bánom
hogy annyi bűnt követtem el. Nincs bennem kétség, jön a sötétség, sóhajom a kaszás viszi el. Nélküled élni, bármit megérni tudom jól nem érdemes. Te vagy az Élet, szeretlek Téged erről szól ez a vers. Fáj minden kínom, ezt már nem bírom búcsúzom hát Szerelem. Jön a megváltás, nem marad hát más a bú italát lenyelem. Gyönyörű lényed, itt hagylak Téged már semmi sem érdekes. Te vagy az Élet, szeretlek Téged erről szól ez a vers. Emlékszem én még, mily gyönyörűség hozzád bújni Kedvesem. Fogni két kezed, nézni szép szemed és csókolni Téged csendesen. Hozzád hajolni, füledbe súgni gyere Angyal kérlek szeress. Te vagy az Élet, szeretlek Téged erről szól ez a vers. Most az én szívem, meghasad egészen mert nem vigyáztam Rád. Elhagytál engem, megérdemeltem nem érhet Téged vád. Nélküled most már, nincs többé nyár örökre sötétség lesz. Te vagy az Élet, szeretlek Téged erről szól ez a vers. Köszönök mindent, a Te szerelmed mindennél többet ér. Ez lett a vége, életem regénye szomorú véget ér. Szívem nem dobban, nem állok ajtódban elszakadt a filmtekercs. Te vagy az Élet, szeretlek Téged erről szól ez a vers. Elszáll a sóhaj, s utolsó óhaj emlékezz rám Kedvesem. Aztán majd egyszer, ha megöregszel keresd meg a fekhelyem. Hozz egy virágot, az elveszett álmot s legyen enyém az a perc. Te vagy az Élet, szeretlek Téged erről szól ez a vers. Te vagy az Élet, szeretlek Téged erről szól ez a vers. Sóhajom félek, nem talál Téged tudom már nem szeretsz. Ezért már látom, nincs mit csinálnom boldogság ugye eltemetsz? Te vagy az Élet, szeretlek Téged erről szólt ez a vers. | ||||||
| ||||||
