|
|
|
|---|---|
 |
|
| Néha nem értem | ||||||
| Néha nem értem az életet,
Miért hiteget, aztán elvetet, Miért hagyja, hogy találkozzunk, Aztán miért engedi, hogy eltávolodjunk. Elegem van abból, hogy mindig tovább kell lépnem. Mostantól, jöhet, bárki nem érdekel engem, Nem fogom tovább a jó kislányt játszani. Innentől csak az életet fogom kihasználni. Egyszer talán te is rájössz, mit veszítettél, De lehetőséged megvolt arra, hogy viszont szeressél. | ||||||
| ||||||
