|
|
|
|---|---|
 |
|
| Eredj szerelem, szép sehonnai ! | ||||||
| Elhagytak Isten jó angyalai:
A Hit, a Kedv, Egészség s Fiatalság, Hej, Szerelem! te szép sehonnai, Csak te fordítod még felém az orcád S áltatsz, mint asszonynépet... Állj odább! Ne gyújtogasd parázzsal ?szi vágyam, Hervadni-fájó n?kkel tégy csodát, Mint egykor Kleopátra udvarában! Ott bíbor-ágyán láttál egy királyn?t, Miattad égett barna kebele, Mint két súlyos gyümölcs, mely bánatfán n?tt, S a vágyak bús magvával volt tele - Ott fényedt?l csillogtak néma jajjal Az olajosan reszket? szemek, A vágyak bús magvából tört olajjal, Lassú könnyekkel fényesítve meg... Menj, Szerelem, n?kkel busongani, Nótám se sír, könnyem se hull utánad, Cécótlanok a férfi útai, S magányosan szép minden férfibánat. Guruljon szét ajándékod, ha volt, - S adtál-e mást, mint kínt meg törpeséget? - Ritkuló lomb közt hiú, ?szi folt, Vén, piros pompa, jobb lerázni téged! G?ggel, kopáran, némán, egyedül, Hadd lépek így a végs?, csöndes útra, Ahol a titkok lombja feketül, S lehull az élet hazug koszorúja. Elhagytak Isten jó angyalai: A Kedv, a Hit, Egészség, Fiatalság - Eredj te is, édes sehonnai, És csókold meg egy asszony könnyes arcát! | ||||||
| ||||||
