|
|
|
|---|---|
 |
|
| Hulló csillag… | ||||||
| Könnyező, haldokló csillagok,
Mondjátok, hogy óh… én ki vagyok? Csak hulló csillag a kék égben Vagy törmelék a semmiségben? Vágtatnék én harci szekéren… Csak álmodok hosszan és mélyen, De nincs lovam, nincs is szekerem, Csak nagyon vágyódik a lelkem. Szárnyalnék, mint sas a kék égben, Halásznék, mint sirály a vízben. Tortát sütnék, mint egy cukrász, Bolondoznék, mint mitugrász. Lehetnék akár hulló falevél, Őszi színben zsugorodott levél… Vagy vagyok inkább szíven lőtt vadkan? Térdre esve, hajnali harmatban… Lehetnék boldog, elégedett, Mint ünnepi cipő, fényezett. Lehetnék óriási nagy hegy, De csak semmi vagyok, ez nem megy. Vágyó lelkem üres, magányos, Eszem hiába céltudatos. A kettő nem zárja ki egymást, Ez van, hiába szeretnék mást. Vecsés, 2010. február 3. - Kustra Ferenc József | ||||||
| ||||||
