|
|
|
|---|---|
 |
|
| Május utolsó vasárnapján | ||||||
| Májusi vasárnapról írom nektek eme versem,
Mert vasárnap gyereknap lesz, azt én igen kedvelem. Van bizony nekem két, régen felnőtt gyermekem, Kik így születtek, és ők az örök-gyermekem... Van még négy unoka, három lányka és egy fiú, Ez meg már alapos ok, hogy én lehessek hiú? (Septolet) Látom előre, Szép-színe Lesz… mint hétvége. Majd mókázunk, Együtt játszunk! Délbe kajálunk, Délután sétálunk. Délelőtt kicsikkel még homokozok Amihez, már eléggé öreg vagyok, Aztán a két nagyobbal jön kellemes társasjáték, Tanuljanak meg mindent, nehogy maradjanak málék... Estefelé meg leültetem a csapatot és elmondok nekik Egy magyar népmesét. Még nagyok is a jó lelküket átengedik... Míg világos van, még majd kimegyünk egyet focizni, És majd' elfelejtem, ebéd előtt kell biciklizni... (3 soros-zárttükrös) Juj, hát a reggelt is köszöntőkkel kezdem, Egy páleszt ha, állva, magamba döntöttem… Juj, hát a reggel is köszöntőkkel kezdem. Egy szó, mint száz: majd elmondhatjuk, micsoda játékos nap volt, Emberfia gyermekei, unokái alkot egy akolt… Egy szó, mint száz: majd elmondhatjuk, micsoda játékos nap volt. (Senrjon) Az összerántott csapat, Majd jól érzi, szereti egymást. Mit hoz vajh’ jövő? Vecsés, 2020. május 27. – Kustra Ferenc József – íródott: a gyermeknapi várásokról, önéletrajzi írtásként. | ||||||
| ||||||
