|
|
|
|---|---|
 |
|
| Kis szerelmem Judit | ||||||
| Kedveském, kis szerelmem Judi,
Vágylak puszilni, simogatni… Ülhetnénk a fűbe, Álmosan… el dőlve. Rég jártál erre… nincs valami? Kedvesem, nem feledlek soha, Szívem nem lett másé, nyugodj na! Fűben majd heverünk, Álom-nyugtot lelünk. S a szélben zeng szívünk dala. Kedveském, kis szerelmem Judi, Írd meg, nem kell nekem aggódni! Hiányzik szép lelked, Hiányzik sok eszed. Jöjjél már, ne kelljen aggódni! Kedvesem, nem hagylak el téged, Csak az élet sodort el tőled. De eszem, lelkem él, S ha írok, azzal kél. Jövök, újra ott leszek veled! Kedveském, kis szerelmem Judi, Vágylak kicsim… fogsz megérkezni? Nagyon el vagy tűnve, Kettőnknél: kihűlve? Hiányzol, szerelmetes Judit! Kedvesem, csak csókomat várod, Szívemben a lángot meggyújtod. Ne hidd, hogy eltűntem, Tűz most is ég bennem. Lelkemben élsz, újra láthatod... Vecsés, 2025. március 21. – Siófok, 2025. július 2. -Kustra Ferenc József – íródott: anaforás, romantikus LIMERIK csokorban. A páratlan versszakokat én írtam, a párosokat, Gránicz Éva, szerző-, és poéta társam. | ||||||
| ||||||
