|
|
|
|---|---|
 |
|
| Ne hullajts értem könnyeket | ||||||
|
Ne hullajts értem könnyeket, ha innen egyszer elmegyek. Messzi tájra, hosszú útra indulok, ez az mert szabadságra vágyom. Ne hullajts értem könnyeket, kérlek hidd el, szeretlek téged. Mennem kell, hogy megtaláljam, a célomat, az álmomat és önmagam. Ne hullajts értem könnyeket, visszajövök majd egyszer. A szikrázó fény a napsütés a társam, végtelen utakon erdőn, hegyen jártam. Ne hullajts értem könnyeket, téged soha el nem feledlek. De messze az út, hajt a cél az álom, hogy megtaláljam azt amire vágyom. Ha egyszer majd elindulok, a szivem újra feldobog, Nem tudom, hova érkezem, hogy merre hív a végtelen. Lelkemben ég a tűz, hogy lássam, a felkelő napot, az elvesztett álmomat. A fényes hullócsillagot, járjak hegyekben, erdőn, mezőn, s fent a fellegekben. Ne hullajts értem könnyeket, lehet, hogy messze elmegyek, Hisz fényre, tűzre, hajt a képzelet, erre vágyom, hogy mehessek. Ne hullajts értem könnyeket, egyszer meg vissza térhetek. Mert vissza hiv hozzád is egy álom, ha célomat, s utamat megtalálom. | ||||||
| ||||||
