Kiemelt szerelmes vers kategóriák
Szerelmes vers keresése
Szerelmes versekben
Szerzők között
Ok




Szávai Melinda
(24 éves, nő)
A lány szerette, A fiú nem.
A lány felnézett rá, A fiú nem.
A lány szerelmet vallott, A fiú megalázta.
A lány sírt végette, A fiú kinevette.
A fiú csak akkor jött rá mit tett,
Amikor a lány sírjára virágot tett!!
« Első oldal
1
Szeretlek!
Szeretlek édes,
Szeretlek téged,
Szeretni foglak,
Amíg csak élek!
Kezem reszked,
Szívem nehéz,
Szeretlek téged,
Ennyi az egész!
...
Ismeretlen Szerző
Reményről...
Ott volt a remény és csak suttogott,
Mondta, hogy léteznek angyalok.
Azt súgta nekem is van egy, ki vigyázz rám,
Azt is elárulta, hogy van egy isten ki rám vár.
Megígérte, hogy minden rendben lesz, és benne hihetek,
nem lesznek gondjaim egyszer boldog lehetek.
Egyet felejtett el mondani csupán,
Ki nem hisz benne annak minden fáj.
...
Gyilkos
Az a tekintet, ahogy nézel rám, megőrjít,
Mégis a gyűlölet a szemeidből sikít.
Mosoly nem jön felém,
Mégis, mikor így nézel rám,
Engem elkap a vágy.
A vágy a csókra a vágy az ölelésre,
De megtorpanok és nem lépek előre.
Fájdalom lüktet a szívemben, lelkemben
S inkább elfordítom a fejem.
De mindig vissza-visszalesek,
Hogy láthassam újra gyilkos tekinteted.
...
Szakítás
Ne bánts, ne tedd, ne kínozz már,
Ne szólj, ne üvölts, ne kiabálj.

Ne szólj, ne könyörögj, hiába bánod,
Ne sírj, én se sírok - látod?

Megbántad? - késő, hiába,
Csak a szakítás jöhet szóba.

Itt a vége, talpra álltam,
Megjött az eszem, tovább álltam.

Ne szólj, ne könyörögj, hiába bánod,
Bántad volna, mikor szavad szívembe vágott.

Ne sírj, már hiába teszed,
Nem kellesz már nekem.

Ne sírj, ne könyörögj, hiába bánod,
Én nem fogok utánad sírni, hiába várod.
...
Vágy
Egy érzés, mely rossz és mégis jó tud lenni,
Fáj, és mégis akarom még érezni.
Az a tekintet mi üres, de mégis szeretném ha vággyal lenne teli,
Nem akarok tőle igazán semmit, csak neki tetszeni.

Lehet nem is tudom mit akarok,
Vagy tudom ezzel az érzelemmel bajt kavarok.
Nem, nem a szerelemre gondolok,
Hanem a heves érzelemre, mely csak úgy lobog.

Lehetne belőle szerelem, ha ismerném őt igazán,
Az is lehet, egyébként utálnám.
De így jó csak a szemébe nézve,
Nem tudva milyen nem ismerve.

A szemei, a kisugárzása, mely lényem rabul ejti?
De azért a szívem is megérinti.
Mi ez? Még nem tudom, nem sejtem,
De érzem, jobb ha érzelmeim elrejtem.

Egyszer érzem kell nekem,
Érzem már nem bírja a szívem.
De van, hogy rájövök ez bajt hozna rám,
Mert már megkapta más.

Nem tehetek ilyet, nem lehetek ilyen,
Másnak rosszat tenni, hogy jó legyen nekem?
Nem, inkább szenvedek én, mint miattam más,
Könyörgöm haljon meg ez az erős vágy!!!
...
Reménytelen
Sohasem gondoltam volna ilyet,
Soha nem tudtam, hogy az élet ilyet tehet.
De mégis valóság ez, amit élek,
Már nagyon fáj és félek.

Mi lesz velem, nem tudom,
Hogy fogom túlélni, ezt fel nem fogom.
Annyi mindent szeretnék, még sincs rá esélyem,
Elszállt sok jó, és minden reményem.

Álmomban annyi minden sikerül,
S mikor felkelek, a valóság kiderül.
Becsukom a szemem, és ott vagyok, ahol akarok,
Nem fáj semmi - egyedül vagyok.
...

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó