|
|
|
|---|---|
 |
|
| Még mennyi… | ||||||
| A lét hullámvasútja mikor ránt vészféket?
(leoninus) Eddigi éltem, már jó hosszú volt, de nem létem ki avarnokolt… Ami eddig volt, az a régmúlt, még a vége, mikor lesz kifakult? Ki az ki ismeri a jövőt, bár többel is találkoztam én lökött… Fontos-e, hogy az ember ezt jól megfigyelje? Hogy mikor lesz elege? (HIQ duó) Álom bíz’ A hosszú élet… Mivé lesz? Öregen hosszú életet? Mivé lesz? (Apeva) A létem Ketyereg… Hosszú volt már, Vég… úgyis eljő! (Senrjú) Sors furkálódik? Mintha köze lehetne… Ismeretlen vár? Vecsés, 2026. július 19. Kustra Ferenc József Ui. az olvasóknak: Éber bennem a gondolatom, várni, míg élettavam sors: „én kiszárítom”! Csak hullámvasút kerék ne legyen pont épp velem defektes, mert az végzetes… Az biztos: nőmet látva, arcom lesz mosolyos, ha látom és nem válogatós… Asszonyom bizony maga tetszik nékem; jó, ha látlak, még élnénk, mert imádlak… Ó, honfiság, szerelem, asszonyom, Ti lelkemben vagytok… kellene maradnom! Nőm! Emlékszel még… szép volt múltunk, tavunkban lubickoltunk… Nőm emlékszel még? Minden szép volt a tóban… emlékszel még? Kustra Ferenc József | ||||||
| ||||||
