|
|
|
|---|---|
 |
|
| A mi múltunk… | ||||||
| (Bokorrímes)
Létünkről -nagyon hamarosan- az emberek már nem beszélnek, Nagyjából unokák életében ismertségek véget érnek… Ezt sokszor végig gondoltam -az éber éjszakákon- álmomban És a lehetőségekkel keményen vitatkoztam kánonban. (3 soros-zárttükrös duó) Ma már nem van divat a megdicsőítő tettekről, hősi dalt írni, Mert e modern világ erre nem alkalmas, de okos telefonozni… Ma már nem van divat a megdicsőítő tettekről, hősi dalt írni. Majd rólunk az ismert, tudott-közös emlékek, élet-tengerben elsodródók Meg ismerősök, rokonok is felejtenek, életviharban elsodródók… Majd rólunk az ismert, tudott-közös emlékek, élet-tengerben elsodródók. (Bokorrímes duó Gondold meg, Te is a rokonokat végleg elveszetted, Emlékeid meg kopnak, más nem festi újra helyetted! Egy ötvenéves távlat, emberi létben már ősidő, Job b emlékezéshez újabb muníció nem lelhető! {… önrímes} Múlt emlékezettel szemben, hiába akartad, soha nem volt hatalmad, Jelen, holnap már múlt lesz, az új nap a jövő, de hiányos a hatalmad… Múlt emlékezettel szemben, hiába akartad, soha nem volt hatalmad. E tág kérdéskörben a saját akaratod mit sem számít, nincs hatalmad. Nincs olyan, hogy a köd egyszer csak átlátható lesz, nincs hatalmad. Nincs olyan, hogy vaksötét éjben egyszer-csak látsz, ha nincs hatalmad. Vecsés, 2021. február 1. – Kustra Ferenc József | ||||||
| ||||||
