|
|
|
|---|---|
 |
|
| És a tavasz eljő | ||||||
| Az ágakon át,
Hírnők hajnali fények. Lesz még szik sarja. * Borzolja a szél a még hidegen kusza felhőt, Fodrokat terít a folyóra, mint új lepedőt. Ring már a szélben, fa még dísztelen ága, Ez is előrehaladás szépre, a mára. * Kismadár dúdol, Párja éppen fészket rak. Új élet sarjad… * Szinte hallani az új élet puhán osonó léptét, Őzfül minden neszre figyel és jelzi, hideg elmentét. Rét magára húzta üde zöld takaróját, mint mentét... Előbújik odújából a kis-vörös, ravasz róka, És ezzel együtt jár, hogy a zöld szín virul, már nem hóka! * Virágzó virág. Színrobbanás mindenhol. Illathullámok. * És megint elérkezett az idő, Vége a télnek és tavasz eljő. Lassan, érzéssel, majdnem erőszakosan becsusszan A hó-paplan alá és hazaérkezve leszusszan. * Már eső esik, Először csendesen hull. Égi lét hírnők. * Zápor cseppjei Koppannak, meleg földön. Életadó víz! * Zápor továbbment, Vizes, fű, fa, bokor, út… Levélsarjadás. Vecsés, 2012. május 1. - Kustra Ferenc József – íródott; versben és Baso féle haiku stílusban | ||||||
| ||||||
