|
|
|
|---|---|
 |
|
| Csönd pelerinemben… | ||||||
| (Septolet)
Csönd pelerinemben ücsörgélve Bámulok… nézgélve. Fejem üres, Vadkutyám rühes. Létem színpadán, Lét-létrám fokán, Örökbe-maradván… * (Senrjú) Tán’ gondolkodnék, De fejem üres, kutyám… Színpadon vagyok. * (3 soros-zárttükrös) Lét létrám alsó fokán, vagy… elkárhozva, Innen már rég’ menekülnék rohamozva… Lét létrám alsó fokán, vagy… elkárhozva. * Mi a fenére gondolhatnék, amikor nincsen mire! Ugyan kire gondolhatnék, amikor nincsen is kire? Mi a fenére gondolhatnék, amikor nincsen mire! * (Halmazrímes) Üres az életem, mint egy nagy lyukas kas, Nekem reggel nem kukorékol a kakas. Életemet megmászni? Hogy, amikor magas? Életfámon följebb mászni? Hogy, ha az odvas? (3 soros-zárttükrös) Biztos, hogy nekem már csak nem sok, de kicsi van hátra, Ezt hányingerben letölteti élet hullámzása… Biztos, hogy nekem már csak nem sok, de kicsi van hátra. Minek is örüljek, amikor nekem nyűg az öröm, Most biztos fölvenném, de nincs meg, sosem-volt ködmönöm… Minek is örüljek, amikor nekem nyűg az öröm, * (Sedoka) Életbánatom Mint zászló lebeg fentebb. Kit érdekel… elegem? Életbánatom Folyvást csak körbe ölel. Ez mért nincs észlelettel? Vecsés, 2020. február 2. – Kustra Ferenc József- íródott: önéletrajzi írásként. | ||||||
| ||||||
