|
|
---|---|
![]() |
|
Kényelmezett életvitel… | ||||||
Hétköznapi pszichológia…
(Septolet) Jó lenne… Nem-csak munka lenne! Mindenki dolgos lehetne… Lehetne. Munka érdekli… kicsit? Fikarcnyit? Jottányit? * Normális, szokott élet kell neki? Semmittevő léhaság élteti? Tehetne hangyányit, Akármit! Gyűszűnyit, Mákszemnyit… Valódit! * (3 soros-zártükrös duó) Vajon milyen azoknak élete –egyenként-, akik élnek? Akik csak létszámnövelői az egész emberiségnek… Vajon milyen azoknak élete –egyenként-, akik élnek? Már lassan –mindenkinek(!)-csak emlék az ifjúság, Az élet a vége felé, nem egy nagy mulatság... Már lassan –mindenkinek(!)-csak emlék az ifjúság. * (Bokorrímes) Vajon milyen emlékek azok, melyek csak úgy a könnyedségről szólnak, Ha nem volt az ólban disznó, akkor nem is kellett adni a disznónak! És a munka sem volt szempont, nem is volt meszelése a disznóólnak. * (Senrjonix trió) Mulatság, gondtalanság, Szórakozás, ingyen vendégség! Buli meg buli! Vajh’ biz’ szórakozás az élet? Van kinek! Normál élet lehet? * Ember, nem fáradhat el… Mutatni; mulat egy magyar úr! Ráerősítés! Állandón szórakozó: buta! Annyira, hogy nem maga ura… * Vannak; eszem-iszomok, Fogy a kávé és a vadkender. Ez modern élet? Ez egy nagyon egyirányú lét! Másra, Te nem hallgatsz biz’ ismét... * (3 soros-zárttükrös) Ha majd végül sok lesz, az eszem- iszom, lesz majd hadd-el hadd, Bíznod kell abban, hogy egy jövendő életre még marad… Ha majd végül sok lesz, az eszem- iszom, lesz majd hadd-el hadd. Vecsés. 2016. március 21. – Kustra Ferenc József - A vers alloiostrofikus versformában íródott. | ||||||
| ||||||
