|
|
|
|---|---|
 |
|
| Tengeralattjárós kimentés… 2. | ||||||
| A II. Világháborúban Albionból…
2 rész A távoli csippanás, fülsiketítő dörgésnek rémlett… A kapitány a fejét csóválta, látszott… ezt rossznak vélhet. Schisler az ejtőernyős, a fülébe súgta, bemérnek bennünket, Asdic -kel, aki aktív szonár… meghatározzák a helyzetünket. Újabb csippanás hallatszott, de már hangosabban és közelről jött. Romboló előttünk, gyorsan közeledik… hallatszott válla fölött. Másodlagos hajtómű úgy háromnegyeddel előre… nulla-harminc fordulat. Witaschek, merülés hatvan méterre… finoman se adja elő a kapkodót. Lapátok le ötre – mondta a főmérnök a láthatóan feszült kormányosnak. Egy perc múlva halkan mondta Uram... irányba álltunk – a kapitánynak csendben! Motorok egynegyed fordulat… adta ki a parancsot a kapitány, csendben. Romboló felettünk, súgta teljesen halkan a technikus, csendben… de rendben. Gerhard nagyon fülelt és egyszerre -talán- romboló-lapátok hangot hallott… Csobbanások, szürkült el a rádiós arca és lekapta a fülhallgatót… Irány ötven, mindkét motor előre, Vészmerülés most... kilencven méterre… Mordult föl Lüth kaptány keményen... csendbe. Az első robbanás elemi erejű volt, Gerhard a padlóra zuhant, A mellette lévők sorban mind elestek, Rachael Bittings arcra zuhant. Víz kezdett spriccelni sugárban, mindenhol üvegek, sok műszer szétrobbant. Még voltak robbanások, de azok egyre messzebb kerültek a búvárhajótól. Kárjelentést, most is kérek, szólt ki félhangosan a kapitány, a kabinjából… Elektromos motorok, cellák, hajtás rendben, gépház -elől- száraz teljesen. Ezt a gépész már szinte üvöltve jelentette a kapitánynak… esetlen. Vecsés, 2017. január 1. –-Kustra Ferenc József- írtam: Joachim Peiper „Farkashajsza” c. kalandregénye ötletverskénti fölhasználásával, alloiostrofikus versformában. | ||||||
| ||||||
