|
|
|
|---|---|
 |
|
| Nap csak mosolygott | ||||||
| Sebesvonaton utaztam…
Néztem kifelé rohanó sebesvonat ablakán És élveztem, hogy milyen szép, sorjában a táj-látvány. Változtak a fasorok, zöldes rétek, zöld mezők és erdők, Minden a lelkembe hatolt… néhol látszottak, parasztkendők. A haladásunk irama, oly’ igen heves volt, Nem volt időm nézni: mit csinált vaddisznó, makkolt? A haladásunk irama, oly’ igen heves volt. Én a jobb oldalon ültem, nap szembesütött, Kis-dombos és sík vidék, szépségbe öltözött… Én a jobb oldalon ültem, nap szembesütött, (Senrjú) Nap csak mosolygott, Szórta ránk a sugarát. Látvány élménye. * Mesés a látvány, Ránézésre ez idill. Csak ránézésre. * Minden zöld, színes, Szél nem fúj, lomb nem mozdul. Nyugalom tája! Vecsés, 2019. július 11. – Kustra Ferenc József | ||||||
| ||||||
