|
|
|
|---|---|
 |
|
| Lét és nemlét között | ||||||
| Elfáradva, öregedve, talán megnyugodva…
Számot kell adni, benne öregség lassúsága… Lassú, csöndes erősködés, talán észrevétlen... Pusztulásba menni észrevétlen… lehetetlen. * (3 soros, zárttükrös duó) Mélán, hallgatagon, síró-rívó közönnyel, Nézni kell létet, napokat, de lét felöklel… Mélán, hallgatagon, síró-rívó közönnyel. A haladó időben percek, saját sírjukat ássák, És oda el is viszik a már lét-nemlét… volt perc-mását… A haladó időben percek, saját sírjukat ássák. Sem friss virradatnak, sem az alkonynak Nem kell örülni, búsulni, mert múlnak! Bölcsönél igen, de, koporsónál nem borulunk le, Közben tudjuk, minden gyors-futó álom… élet éle! Örülni kell, adni kell újat kisbabának, Nem kell felülni a régi jó tetszhalálnak… A koporsónál szembesülünk az elmúlással, De ez nem oldhatjuk fel a nagy leborulással. * (3 soros-zárttükrös duó) Föl kell fognunk, itt a lét és nemlét között, minden heves mámor, de futó álom, Örökkévalóságtól se várjunk sokat, bár vágy, remény nélkül, lét is csak álom… Föl kell fognunk, itt a lét és nemlét között, minden heves mámor, de futó álom. Föl kell fognunk, a lét és nemlét között sokat meditálhatunk a halálon, Bár a vágy és a remény nélkül, nem gondolkozhatunk örökkévalóságon… Föl kell fognunk, a lét és nemlét között sokat meditálhatunk a halálon. * (septolet) Örökkévalóságtól ne várj jót-rosszat, Az lelket bolygat, Megingat! Lét-nemlét, Szellemlét… Őrizd eredetét, Fogadd végét… Vecsés, 2022. május 21. – Kustra Ferenc József – íródott: E. Kovács Gyula {1839 -1899} azonos című verse átirataként. | ||||||
| ||||||
