Kiemelt szerelmes vers kategóriák
Szerelmes vers beágyazása
Szerelmes vers keresése
Szerelmes versekben
Szerzők között
Ok
Tűrj és szeress… (karácsonytól karácsonyig…)
Ha fáj és nem érted, miért büntet az Isten,
Ha te jó vagy, úgy érzed… biz’ valami nincsen,
Tűrj, és szeress, s a végén kivirágzol.
Az élet ilyen… mert e kettőről szól.

Ha szívből jön a szó és a tetted,
A szeretet ereje, így nem dermed…
Mindig mutasd, hogy jó és szép az élet,
Más nehogy lássa… kevés van mi éltet.
A szeretet igazsága kellene, úton-útfélen,
Mert ez segít az életben, bajban és veszélyben…
Több kellene, hogy „mi” és kevesebb, hogy „én”!
A jövőre nézve ez ad erőt és ez a remény.
Mosolyogjunk, és így majd szárnyalunk,
Csúnya földi léttől eltávolodunk…
A karácsonyt szinte mindenki ünnepli,
A szeretetért nem kell messzire menni.

A Jézuska a fa alá tett ajándékot, kicsiknek és nagyoknak,
A gyermekeknek, unokáknak és még a rokonoknak, mindazoknak,
Kik szeretik az embereket, szeretik tenmagukat
És ehhez még mindenki… becsüljék meg önmagukat.
Hosszú biz’ az út… míg önnönmagadhoz elérsz,
S ha eszed a lelkedet kibontja, talán már nem félsz.
Kell nekünk emberek, jóság, béke, szelídség.
Nem jó, nem kell elemésztő gyűlölet, irigység!
Arcodon, rajtad ne legyen hamis mosoly-ékszer,
Csillanó szemednek gyertyalángja ne legyen kényszer.
A szeretetet hajszolod? Így el nem érheted!
Ha türelemmel, csendben kivárod, átélheted.
Karácsonyeste a boldogság madara ide száll
Szeretetünk csendjén, lelkünkben nyugalmat talál.
Fürdesd az arcod a gyertya fényében,
Sütkérezz az Úr és család szeretetében.
Vecsés, 2012. december 14. – Kustra Ferenc József
...
Eddig ennyien olvasták: 42
Kustra Ferenc József
Mese habbal karácsonykor
Hétköznapi pszichológia…

Már évek óta nem volt fehér karácsony,
De most aztán van, mínusz tizenegy fokon.
Azért, mert fehér, boldog is a karácsony?
Hogyne: égünk magas érzelmi hőfokon.

A karácsonyi szeretet mese habbal,
Az emberek nem változnak meg két napra.
Jó, ha legalább békét nyújtanak jobbal,
És ezt betartják legalább e két napra.

Vecsés, 2002. december 25. - Kustra Ferenc József
...
Eddig ennyien olvasták: 42
Kustra Ferenc József Csalódás,
Poéta lélek…
(3 soros-zárttükrös)
Ücsörgők már vaksötétben a teraszomon,
Az éjszakai felhőtlen eget bámulom…
Ücsörgők már vaksötétben a teraszomon.
*

(Leoninus csokor)
Sötét égbolton bogozom kifelé a csillagképeket, Igy keresem a lényeget.
A Hold olyan, mintha egy fotós tette volna föl és ma nagyon szépen tündököl.
Csak nézek a sötétben és elemzem, hogy a jövőben, várhatóan mi lesz velem…
A rongy életemben bízhatok... hogy változik? Vagy lesz mellé egy jobb, második?
Hmm… nem is hiszek, hogy más lesz, minthogy az sem, télen majd köd lesz?
Várom is, hogy sötét égbolton jelenjen meg fény, mint bizalom-szerű tünemény.
*

(Senrjon trió)
Azonban az a helyzet
Ez a vágy csak mesék részese.
Lassan fáradok…
*
Az én szerepem folyvást
Ugyanaz és éltem romhalmaz!
Lassan fáradok…
*
Álmaimban minden szép,
De ez az élethez nem elég…
Belefáradok…
*

(Leoninus csokor)
Az élet bizony nem csak egy tollvonás, de nem is egy szó aláhúzás.
Ráadásul nem én irányítom, mert nekem, a sorsom az örök gardedámom.
Egyet tehetek, holnap folytatom a poéta életet, abban látok életet…

Vecsés, 2015. július 26. –Kustra Ferenc József- Csak úgy meditáltam… magamról, magamban írtam: önéletrajzi írásként, alloiostrofikus versformában!
...
Eddig ennyien olvasták: 61
Kustra Ferenc József
A legszebb vers…
Minden íróember szívében oly' hevesen ég a vágy,
Ez aztán nyugtot egy kicsi-apró percig sohasem hágy!
A vágy is véglegesen él benne, az eszében, a lelkében,
Sírba sem megy, míg „A” művét 'legjobbra' meg nem írta egészben.

A sírok éje, már akár le is szállhat reám,
A legszebb versem, már azonnal meg is írhatnám…
A sírok éje, már akár le is szállhat reám.

Verset megírni nem tudom, lelkemben van könnyekkel írva,
Pedig van papirom, mi témát várja… tenta, írást várja…
Verset megírni nem tudom, lelkemben van könnyekkel írva.

Így aztán a legszebb versem nem olvashatta még soha, senki,
Pedig e költeményem olyan-búsan csodaszép. Versem lelki…
Így aztán a legszebb versem nem olvashatta még soha, senki.

Vecsés, 2023. december 9. - Kustra Ferenc József
...
Eddig ennyien olvasták: 83
Kustra Ferenc József
Ez, kényszerverselés?
Asztalomon egy majd’ végig-leégett gyertya még világít,
Fénye körülölel, érzékelem szeret, bizony nem ámít!
Olyan, mint egy lián, körbe ölel a hullámzó fénye,
Ez bizonyítja, hogy még velem van, ez a léte ténye.

Az idő megkerget, mert mindjárt fénytelen sötét lesz,
Gondolatban már búcsúzunk és egyedül nehéz lesz.
Nem lóg a nyakamban kényszer-nyomor, verset írok van ötletem,
De sötétben verset írni, görcsös, mint a kényszeres életem.

Még kell két versszak, de ne legyen semmilyen végzetes kényszerből,
Gyertyácskám még kicsit bírja, segít menekülnöm nagy kényszerből.

Így akkor hálás vagyok a kis lángvetőnek, utolját nekem lobogta',
Nem firkantgattam, írtam, picirike gyertyácskámnak kényszertelen hála…

Vecsés, 2016. április 2. - Kustra Ferenc József
...
Eddig ennyien olvasták: 56
Kustra Ferenc József Bánat,
Múlt
Versben és senrjúban…

Az időm erős karja szorításában vagyok,
Szabadulnék, ezért én lobbanó tűzet, szítok…
Pardon! Szítanék én, de hogyan is kell? Nem tudok...

Magamnak én tartozok… így a múltamért fizetnem kell?
De, sajnos harcban állok a vörös szőnyegem szélével…
A lelkiismeretemmel intézzem… éljek békével?

Sétálok magamban a sáros betonúton,
Csúszkálok, és csak merengek a rég elmúlton.
*
Rejtőzik a múlt,
Sírástól, fátylat látok…
Érzelemsodrás…
*
Mérgezett a múlt?
Fakuló nappali fény!
Boldog… ízetlen.
*
Vágyak eltűntek,
De feltűnnek emlékben.
Lélekdarabok.
*
Rájöttem már, múltban nincs benne a felejtés!
A múlt maga a dicsőséges emlékezés.
Keresem önön magamat és ez nem kevés.

A múlt szavai talán bántóak?
A válaszok tán’ meggyalázóak?
*
A lét világa,
Tán' lehet meggyalázó?
Világ színtelen…
*
Múlt kutatásban
Percek csak vánszorognak.
Kevés a jó hír!
*
A múlt való' szépsége, miért akarnánk, hogy eltűnt legyen,
Nem lehet, nem kívánhatjuk, hogy a múlt feledésbe menjen…
*
Régről álmodunk,
De valósan megtudni?
Rettegés ural?
*
A múlt adata
Mint zsarátnok, csak éget?
Múlt az alapod!
*
Kiáltani a
Múltnak nem-e lehet? És?
Ott úgysem hallják…

Sors-utunk még nem vezetett soha sima utakon,
Soha nem volt, hogy csak túl lettünk volna fájdalmakon…
Folyt már biztos mindenki a szeméből fájón a sok könny,
Akik meg nézték, csak mutatták az érzést, ami közöny.

Már sokszor futottak vakvágányon a remények,
Aztán nem lett semmi és csak a múltba süllyedtek.
Ahogy melankóliába estünk, ők öleltek…
*
A múlt lakása
Árnyékvölgyekben ásott!
Valónk határa.
*
Az élő világunk a múlt ellen nem nyújt védelmet,
Ezért ne utasítsd el a reménykedő vélelmet,
Hogy múltban találsz finom, építő lelki élelmet…

Vecsés, 2015. november 30. – Kustra Ferenc József
...
Eddig ennyien olvasták: 53
Kustra Ferenc József

 

 

Szerelem - Szerelem, Szeretlek, Az igazi, Szenvedély, Hűség, Csók, Vallomás, Hiányzol, Jó éjt

Bajos szerelem - Bánat, Reménytelenség, Csalódás, Megcsalás, Szakítás, Elmúlt szerelem, Viszonzatlan szerelem, Vágyakozás, Remény, Újrakezdés, Halál, Magány

Ismerkedés - Keresem a párom, Ismerkedés, Lehetőség, Flört, Találkozás, Érdek

Párkapcsolat - Társ, Szeretet, Boldogság, Õszinteség, Félreértés

Házasság - Esküvő, Házasság, Gyász

Ünnepek - Valentin-nap, Nőnap


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó