|
|
|
|---|---|
 |
|
| Hiányzol | ||||||
| Mikor megismertelek ügyet se vettetem rád,
S mégis felhívtad figyelmem, hogy létezel! Mióta közelebbr?l ismerlek az óta jó érzés fogott el, Talán mert oly sok mindenben egyetértettünk! Amikor melletted vagyok, az id? csak elrepül, Hisz a társaságod teljesen ellenállhatatlan! Biztos, azért mert annyi mindent megosztanék veled, Nem is tudom, hogy miért, hogyan de ez jó érzés! Nem bánom, hogy TE lettél, de bárcsak másképp döntenél, Észrevennéd, amit nem látsz s teljesítenéd álmaim álmát? Te lennél; a fény, a sziget, a vár hova a szívem hazatalál! Kétségek közt füledbe súgnám; SOSE VAGY EGYEDÜL! A percet feledni sose tudom mikor els? csókod égett az ajkamon, Arcom t?zben égett, remegtem hisz akartalak téged! Szeretnék újra s újra elveszni szemed tengerében, Érezném a gyönyört, mit CSAK NEKEM nyújtanál! | ||||||
| ||||||
