Remélem minden rendben van veled!!
Olyan nagy örömet okoztál nekem, hogy itt voltál velem.
Nekem minden perc nagyon jó veled, és remélem Te is így érzed ezt.
?rjít? t?z amit bel?lem fakasztasz, szinte hihetetlen ez számomra.
De...igaz nem álom, ébren vagyok és jó, nagyon jó ez az érzés nekem.
Jó érzés az, hogy úgy kívánsz engem, ez az érzés még inkább fölizgat engem.
Vágy,mámor,izgalom és kéj,vadító szenvedély ez mind Te vagy nekem.

...

Ha rád gondolok szívem gyors kalapálásba kezd,
Mi azt jelzi, hogy már hiányzol nagyon nekem.
Ha rád gondolok libab?rös leszek,
Mi azt jelzi,hogy nagyon kívánlak édes.
Testi vágyaimnak elmém parancsot ad,
Nyughass még egy kicsit míg Istvánod messze van!!!
Eztán elmém parancsa hatást csap érzéseimre,
Szívem kalapálása lassan lelassul,vágyam elcsitul,
Mert tudom ha itt leszel,minden hiányom és vágyam,kielégíted.
Meg adod nekem mit csak Te adhatsz nekem,
A kéjt a szenvedélyt a mámort és a bódító gyönyört!!!!

...

Itt a reggel föl ébredtem!!
Mellettem az ágyam üres.
Érdekes egy gondolat,
Ami elmémben bezavart.

Nyitom ki a szemem,
De Te nem vagy itt velem,
Furcsa álmom lehetett,
Amiben biztos ott voltál Te!!

Nem emlékszem semmire,
De er?sen érzem, hogy,
Álmomban ott voltál velem,
Er?s álom lehetett, hogy így,
Ébren is itt érezlek mellettem!!

Hahó, hahó, ébredj, ébredj!
Ne er?lködj emlékezni!!
Ez csak egy álom volt!!!!
A valós lét a fontos, nem az álom!!!

Veled álmodni csuda jó!!!
De a valós léted az az igazi jó!!!
Mikor érzem, hogy tested körbe fon,
Szorosan át ölelsz és csókolsz!
Ez az amire érdemes emlékezni!!!!!
Ez az ami fontos és nem az álom!!!

...

Két gesztenye elbujdosott
Barna lomb mögé,
Bújócskáznak nevetnek ott
Rejtekem felé.

Földön ülve mezítelen
két szép kis bogár,
mind a kett? engem figyel,
kerget?zne már.

Libben-lobban könny? fátyol,
zúg a vízesés
T?zzel, vérrel elvarázsol,
Valós és mesés.

Földre ránt az égi álom
Mellé húz a vágy,
B?re illat, elsimítom,
lángol, hangja lágy.

sóhajt, mikor szíve dobban,
s egy a két világ,
teste mámor, lelke roppan,
körme belém vág!

Fájdalom, most kéjes ária
másodperces ár-apálya,
reszket, robban ? s a párja,
S zúg a bársony éj.

...

Szeretem e lényt kit úgy hívnak Mónika
Szívembe zárom nevedet Mónika
Figyelem huncut mosolyod Mónika
Léteznem nélküled nem is lehet Mónika

...

H?s selymet borít ránk az éj sötétje
titkon, ha j?... ma csókra szomjazom...
Száraz virág illata, s kardamom
árad felénk, míg oldja köntösét le.

Vágytól remeg? szívem hajt ölébe;
ezer becéz? szóval ajkamon
bíbor, s arany párnákon hallgatom,
forró testtel b?vkört vonva köréje.

Szerelme heve mézes altató,
tikkadt légzése istenek zenéje.
- Már menned kell? - lebben a tüllháló,

s alakját fedi tamariszkusz kékje,
fodrozódik a lótuszvirágos tó,
ahogy úszik; arcán mennyei béke.

...