|
|
|
|---|---|
 |
|
| Szerelmi dalok | |||||
|
1 Nedves ködökbe gerjed a csendes éjszaka, s átlengi már a kertet a hold sugárzata. Szélcsendes a nagy éjjel, nem mozdul a levél, s a csend szelíd beszéddel a múltakról regél. Ma újólag szeretlek, ma újra búsulok. Eszembe jár szerelmed, az édes búcsucsók. S a néma messzeséget vadul átszárnyalom. Egy lázas álom éget, s kitárom a karom. 2 Küzdtem sokáig ellened, te gyászruhás, halvány leány, te éjhajú, te reszketeg. Szivem minden tehert lehány, s vérezve szólok: gy?zelem, amíg bilincset raksz reám. Gy?ztél te rajtam, életem, s most már tied vagyok, tied, imám rebegve tördelem. Csak hallgatom ver? szived, sötét ruhádba szédülök, és arcomat láz festi meg. | |||||
| |||||