|
|
|
|---|---|
 |
|
| Ha szeretlek . . . | ||||||
| Ha szeretlek, akkor hazugság,
Amit igaznak hittem én. Hazugság a sírás, a bánat S az összetörtnek hitt remény. Hazugság akkor minden, minden, Egy átálmodott kárhozat, Amely még szebbé fogja tenni Az eljövend? álmokat. Ha szeretlek, akkor verg?dve A halált nem hívom soha, Elt?röm még a szenvedést is, Nem lesz az élet Golgotha. Mikor álmomból fölébredtem, A percet meg nem átkozom - A lelkedhez kapcsolom lelkem S mint régen, ismét álmodom. Ha szeretlek... Ne adja Isten, Hogy hazug legyen ez a hit!... De mért?... Legyen hitvány hazugság, Elég, hogy engem boldogít. Ha úgy érzem, hogy most szeretlek, Haljak meg most, ez üdv alatt, - Többet ér egy hosszú életnél Egy álmot nyujtó pillanat!... | ||||||
| ||||||
