Kiemelt szerelmes vers kategóriák
Szerelmes vers beágyazása
Szerelmes vers keresése
Szerelmes versekben
Szerzők között
Ok
1948 -
Minden reggelkor… Panni
Minden reggelkor, új nap! Panni.
Szeretnék veled együtt lenni…
Társas kör lehetnénk,
Egymásból ehetnénk.
Vágy! Veled együtt lenni, Panni.

Új nap hajnalkor, veled együtt,
Létet élveznénk, nagyon együtt.
Ölelnélek hosszan,
Míg lélek is dobban.
Ó, édes Panni, ketten együtt…

Szerelmesek voltunk, elhagytál,
Közös vonatról leugrottál.
Én még mindig vágylak,
Sőt, vissza is várlak.
Mondhatnád… újra, jól elkaptál.

Vecsés, 2021. október 6. – Kustra Ferenc József. – íródott: romantikus LIMERIK csokorban.
...
Eddig ennyien olvasták: 22
Kustra Ferenc József
Nem bírnak a fellegek?
Nem bírnak el fránya fellegek. Betakarják,
Ha a jövőre gondolok és nem akarják,
Hogy a nagy-nagy figyelmeztetés jele legyek.
Ijedtükben levél alá bújnak a legyek!

Miért, mondd, miért ne gondolnék a jövőmre?
Mondd, nem az volna cél, hogy haladjak előre?
Talán az én jól boldogulásom megzavar valakit?
Valaki hiszi, hogy én ölöm az utolsó okapit?

(anaforásban)
Majd, amikor fázón, borzongva búcsúzik a vad táj este…
Majd, amikor a részegnek ivóban a vége, „az este"…
Majd, amikor nyári éjben jégkrém eső hullik…
Majd amikor az élet, egyszer csak úgy elmúlik…

A fellegek vannak fölül, látom, ők mindent látnak
Rondák, lógnak, nyálasak, a földiek meg eláznak!
Az esernyő csak álom, csak képmutatás, csak pofázunk,
Közben meséljük, mi védjük magunkat és meg nem ázunk…!

Tudjuk pedig, hogy felettük, magasban van a szikrázó napfény,
Ha ránk vetülne, melengetne, és besegítene csillagfény…
Akkor lenne jó, szép, nekem való ez a világ…
Akkor már elbírnék a kevéssel, mi vad-világ…

Vecsés, 2014. május 27. – Kustra Ferenc József– versben és anaforás versszakban.
...
Eddig ennyien olvasták: 28
Őszülünk…
Ősz van, természet
Álomba készül, csendes.
Kollektív álom.
*
Város úgy bűzlik,
Erdő, mező nagyon fitt.
Tüdő megszűrő.
*
Pergő szavaim
Lassan, mélyen halkulnak.
Tavasz, új világ.
*
Bogarak, már csak
Összevissza sétálnak.
Célszerűség nincs.
*
Sétálok avar
Szőnyegen. Csendes léptek.
Múlás bánata.
*
Hulló falevél…
Sok a nyakamba esik.
Nekem is van ősz.

Vecsés, 2019. április 26. – Kustra Ferenc József – senrjú csokorban az őszről
...
Eddig ennyien olvasták: 22
A múlt hangját
Végleg eltakarják a ködös távlatok…

Múlt hangját lassan, végleg eltakarják a ködök,
Avaron haldokló falevelet rezegtet... szél
És későn, este a súlyos esőfelhők fölött,
A nap már nem izzó forrósága, aludni tér.

Estefelé a kutyák nagyon ugatnak,
Vakkantásuk nem szűnik, hallom szüntelen,
Lelkemre ezzel mázsás súlyokat raknak,
Remélem nem bajt jelent… őszi rejtelem.

Sok levél egymásnak int elbúcsúzót,
A szél szerte-szét fogja fújni őket,
Még talán adnak egymásnak búcsúcsókot,
Nem irigylik ők a már földet érőket.

A természet mesteri szín orgiája, szépséget látok,
A múltamból is előhívok ilyen szép szín orgiákat.
Ez nagyon különleges látvány, nincsen csak ősszel… mit fájlok
Mintának, és sietek ugyan ilyenné tenni a mákat!

Vecsés, 2013. november 29. – Kustra Ferenc József
...
Eddig ennyien olvasták: 21
Hamiskás az ősz mosolya…
Süt a nap korlátok nélkül,
De már nem olyan nagy fényül,
Amihez a nyáron hozzászoktunk,
Amikor volt nyári hőség, poklunk.

Fénysugár áthatol a fák lombjai közt,
De már csak hamiskás a mosolya, füröszt
Még ugyan langymelegben és süt
Ránk, de már nem égünk, nem megsüt.

Rozsdásodó levelek közt a napsugár
Új színeket ad a lombnak, csillagsugár
A látvány, mely megfog, áthat, lenyűgöz,
Álomvilág látvány. Ő meg elidőz.

A szűrt, már csak hamiskás fény rabul ejt
Nem birok szabadulni, lassan ellejt,
Én meg nézem a rozsdás, gyűrődő leveleket,
Az azon folyton változónak látszó fényeket.

Álomvilág ez, mely oly’ ébrenlétben tart.
Csodálom természetet, nézem az avart
És az is váltakozó napfény színben látszik,
Lelkem is bolondul, még melegebbre vágyik.

A fű zöldje is mutatja… lassan múlik nyár,
Mely ezek szerint olyan volt, mint egy szekérvár,
Melyet szétver közeledő ősz, de jó ez is
És majd kihasználjuk mi… lesz a jó ebben is.

Vecsés, 2011. szeptember 24. - Kustra Ferenc József
...
Eddig ennyien olvasták: 30
Szálkás padon
Bátran várhatjuk a telet?

(3 soros-zárttükrös)
Ültünk kettesben az erdei tisztáson,
Egy rozzant, ódon, már nagyon szálkás padon…
Ültünk kettesben az erdei tisztáson.

(3 soros-zárttükrös, önrímes)
A régiséget dér borította, de alattunk elolvadt,
Én csak csókoltam a kedvest, ő hagyta, élvezte… elolvadt…
A régiséget, dér borította, de alattunk elolvadt.

(Anaforás, bokorrímes)
Közben éreztem az ősz velünk van, de már végét járja,
Közben meg lestem, hogy jön-e már, a felhők új barátja…
Közben a kedvesem átvette, ő csókolt... ó, de finom a szája,
Közben éreztem, már nincs messze a tél, jő már felhők új barátja.

(Anaforás, belső rímes, bokorrímes)
Mi nem is beszéltünk, még sokáig csak nyaltuk-faltuk egymást,
Mi nem is beszéltünk, szél is föltámadott… nem akartunk mást.
Mi nem is beszéltünk, de a hűsben ennék lángost, fokhagymást…

(Anaforás, 10 szavas duó, bokorrímes)
Hazafelé egy nagyon fokhagymás lángost ettünk.
Ettől fölmelegedett a lelkünk.

Hazafelé úgy döntöttünk, tovább nem éhezünk.
Meleg lángost élvezte lelkünk…

Vecsés, 2019. november 8. – Kustra Ferenc József – íródott: alloiostrofikus versformában.
...
Eddig ennyien olvasták: 22

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó