| Hagyjuk, elpusztíthatatlan ez az egész avagy a világ Szándék
és Eszme, Hindu illúzió, szokásaink szüntelen
 Teremtménye. Amit csak gondolok,
 folyton változik világosról sötétre, színtelenr?l
 színesre: Így kezdtem el?bb gondolkodni majd
 utóbb így hagytam abba, mintha ez volna a valóság
 Magam viszont
 mer? illúzió
 Ahogy megmondta Jaime de angulo: "A kett?vel mi a hiba?"
 
 Vasárnap reggel ágyban vagyok Cleóval
 Aludni akar erre az asztalhoz ülök meztelenül
 Írok
 És egyszer csak becsúszik középre ez az egész
 A világ koponyámon belül és a macska az ablakon kívül
 Egy-az-egyhez viszonyulás
 Míg elképzelem amit csak elképzelhetek
 
 Gyom
 
 Kórók aszú torzsái,
 villás V-k ismétl?dései, antipolszarvak és
 szarvasagancsok megsokszorozódása? Virágerny?k
 sz?rös barna csillagok barna drótok hegyén
 Menóra vagy inteligensebben, "kézjegy" a Hét Pecsétes Íráson
 Túl az ablakon kéznyújtásnyira agancsok ismét
 (a napban) elszinez?dött iramszarvas egy csupasz fiatal
 japánbirs ágaival homlokán
 
 Jobbra a szomszéd garázsban valakik valamit
 építenek, f?részük csikorog és forgács-örvény
 a deszkán. A Nina, a Pinta, és a Santa Maria modelljei
 életnagyságban filmbeli vitorlákkal
 
 Fényes ég és repül?k és bogarak összekeveredve
 A repül? pernyével, egy Kuka födele leesett
 
 Minden ami csak van és a hupikék visszafény
 Lámpám ezüst gömbjében
 
 És ha soha egy szót sem szólok err?l?
 
 Fehér macska
 Kisértet a f?ben, szatírokkal a nyomában
 Menekül, tele a hasa macskakölykökkel
 ...elt?nt a lépcs?, a veranda alatt
 
 Cleo felkel fürdene
 És bezárja a fürd?szobaajtót
 Saját fürd?kádam mer? rejtély
 
 Most az ablakpárkányon megáll a macska
 Nekid?l a zöld ablakkeretnek, a konyhaajtóról
 Visszaver?d? tejfölös fényben kifehéredik
 
 És ha soha egy szót sem szólok?
 
 A fürd?kádból énekelve és fröcsköl?dve
 Kiszáll a rejtély az átváltozás
 egy idegen n?
 a madarak szívesen mutatkoznak
 A bogarak kipotyognak a leveg?b?l
 És megérkezik a legf?bb macskaszatír
 
 Átnéz a madarakon, lelépked a hátsó lépcs?n és lespricceli a korlát
 vasoszlopát
 Üzenet A Fehér Királyn?nek
 "Itt az Apuci"
 Elt?nik és hirtelen
 Már ott is a n?, olvassa édes rózsaszín orral:
 "Apuci! A régi lemez!"
 
 Víz gurgulázik a lefolyóban
 Egy idegen a lány törülközik elny?tt rongyos törülköz?mbe
 Testére gondolok és abbahagyom az írást
 Hogy megcsodáljam a magamét, szépségéb?l rám tapadt valami
 És undokságom egy része, korom egy része
 A fürd?kádban örvénylik lefelé
 
 Cleo megy a dolga után. Megyek én is. Megy a világ is.
 ("Az üresség eszméje szánalmat támaszt
 A Szánalom nem ismer különbséget
 Magunk és Mások között...)
 
 De általa minden valóságos és nincs többé
 Másik énem
 "A Kett?vel mi a hiba?"
 ... |