Mond csak,
 szebb volt-e Vénusz egykor
 tenálad,
 mikor fodor hullámokon
 ívjáratos kagylóba lengett,
 s a ráncoló víz
 a part felé sodorta?
 
 Vagy szebb-e Botticelli álma,
 mint az enyém,
 s azok a festett rózsabimbók,
 amikkel megdobálta szíve hölgyét,
 különbek-e,
 mint a szavak, miket elédbe fújok,
 hogy eltakarjanak a ködl?
 ezüst csillámló fátyolába.
 
 Libegve
 állasz el?ttem
 a hullámos, kék leveg?ben,
 fényes szelek övével,
 tiporva a ver?fényt,
 és a habok, mik megel?znek,
 lágyan red?zik és zilálják
 lenn a fövenyt a lábaidnál. ...  |