Csak annyi, hogy a mozgás, ez a meleg olyan,
 mint egy asszony mozgása és melege.
 
 Nem mintha bármi kép volna a leveg?ben,
 nincs formának se kezdete se vége:
 
 üres. De bennünket egy asszony síma aranyban
 ruhája súrolásaival éget
 
 és a létezés szétbomlott b?ségével,
 mely határozottabb önmagánál-
 
 mert az, amit ?, testtelen,
 a nyári mez?k illatait viselve
 
 bevallja a szótlan, közönyös, a rejtve
 világos, egyetlen szerelmet. ...  |