Szeretlek az utolsó percig!
Szeretlek, mert szeretek téged szeretni!
Szeretlek, mert csak te vagy nekem!
Szeretlek, mert te vagy a legszebb!
Csak téged tudlak szeretni,
Mert téged nem tudlak feledni!
Nekem nem kell más elhiheted,
Szívemben te vagy az egyetlenegy!
Rád várok már oly régen,
Én csak attól féltem,
Hogy majd nem szeretsz,
És így életemnek vége lesz!
De rájöttem, ha nem mondom el,
Nem tudom meg mit érzel!
Nem akarlak elveszíteni,
Csak örökkön örökké szeretni!

...

Mire rá nem vesz a szerelem,
verset írok Neked , kedvesem.
E m?fajjal már rég nem kezdtem,
prózát írogatok szüntelen.

Bár azt se túl nagy sikerrel m?velem,
ez még is jó így nekem.

A rossz kritika se tör le engem,
nem tetszhet mindenkinek a m?vem.
Elég ha benne örömömet meglelem,
ez is lehet egy szerelem.

Vagy csak egy kifejezést kerestem?
Döntsd el kedvesem.

...

Csak egy gyönyör? érzés
mely mindig elér,
ha Rád gondolok én.

Eddig nem tudtam,
hogy ilyen jó érzés, és ily szép,
ha karodban ér el a kéj.

Most is Rád várok én,
óh, csak minél el?bb jönnél.
Más nem érdekel, csak Te
Jöjj hát, s örökké öleljél!

...

Csak egy csók volt.
De soha ne feledd:
Neked adtam benne a lelkem!

...

Látlak:
Egyre fokozódik bennem a tünet.
Köztünk számtalan láthatatlan verzum.
Arcomról, feléd indul egy lendület
És eléd lép e milliónyi kapun.
Szemedbe nézek, ó annyiszor,
Mindenkit ismersz, s már ismerek.
Megértem: az szép a világból,
Mi nélküled, sohasem lehet.
Te vagy az én lelkemnek forrása,
S önmagadból adj innom még oly sokat,
Hogyha rám tör az élet bánata,
Fújhassak bel?lük buborékokat.

...

Csendes az éj, nyugszik a táj
felettem repked egy kismadár
kék az ég s a nap ragyog
végre nyár van s boldog vagyok.

Még kék az ég, a nap nem ragyog
levelek hullnak de vidám vagyok
lehetne kicsit melegebb,
nézd az es? is eleredt.

Szürke az ég, s a nap sincs fenn már,
fehér pelyhek hullnak alá,
hideg van s vacogok
boldog én már nem vagyok.

Olvad a hó, s az ég is tisztul
testemben a szikra is lángra gyúl
nem fázok én, nem vacogok,
igen ismét boldog vagyok.

...