A sötétség varázslója,
Te átkozott lélek!
Végig kíséred életem,
nyomorulttá teszel de nem félek!
Féljen t?lem a halál ami a nyomomban áll
engem elkerül s végül Rád talál.

Nem vagyok én más,
csak egy fény az éjszakában.
A varázser?imet Te diktáltad.
Állítsd meg a halált és véget ér a harc.
megmutatkozom,nem vagyok más
mint egy boszorkánynak öltözött Angyalarc.

...

Kezemben keser? szirmok,
virágod hulló szirmai...

Ó,
tudom én,
hogyne tudám, hogy
"elhull a virág, eliramlik az élet",
ám ez a vers
örökké fog majd vallani
szerelmünkr?l,
mely egyszer az id?ben,
vágytól és álomtól
fölfénylett,
hogy egy sápadt harangvirágban
megkonduljon értünk
Isten fenséges
zsoltára.

...

Te vagy szívem legmélyebb pontja
Te vagy a gondolatom magja
Te vagy kinek köszönhetem az életem
Mert te vagy kiért élnem kell
Jöjj hozzám, jöjj velem
Te vagy a szerelmem
Hozzád, hozzád megyek ha tudok
Hisz boldog leszek, ha veled vagyok
Az életem nem tudom mással elképzelni
Nem akarlak téged elveszíteni
Hidd el te vagy az életem
Mert örökre téged szeretlek
Nekem nem kell más, csak ez a vallomás
Hogy örökre szeressük egymást!

...

. . .
Fájva szeretni, legf?bb törvény,
Igazságoknak örök szomorúja,
A nagy-nagy vágynak adatott
A legtöbb tövisb?l a koszorúja.
Micsoda szomjas, nehéz k?korsókat
Cipel szegény vágy bús, remeg? vállal,
S a kúton, hol a legmélyebb gyönyört
Merítené... a halállal...

...

Testem lázban égett,
bár nem éreztem a betegség jelét.
Szivem hevesen dobogott,
az utam hozzád vezetett....Feléd.
Játszottam a gondolattal,
milyen lehet he el?ször meglátom az arcod,
meghallani a kedves bársony hangod.
El?ször érezni gyengéd ölelésed,
egyszer?en csak megismerni Téged.
Kit?zött utam hozzád végre révbe ért,
az els? pillantásod,gyönge ölelésed
nyugtatást igért.
Mesébe ill? élményben volt részem,
azt kaptam t?led amit nem is kértem.
A legdrágább ajándékot,mit ?rzök féltve,
a testi gyönyört,lelked a szerelmed adtad cserébe.

...

Remény!
mindent elfeledek ha veled vagyok,
fogadj el olyannak mint ami vagyok.
Bár még te nem sejted kellesz nekem,
enyém leszel bízom benned.
Tévedés volt minden,
mikor ajkad forrón égett.
elfeledni csókod nem tudom,
arra az egy napra gondolok.
Tudom ki vagy mégsem ismerlek,
mindig látlak mégis hihetetlen.
Erre a percre vártam oly rég,
te még sem érted mond miért.?
Félsz,hogy megszerettél valakit,
és te ezt nem akarod bevallani.
Er?s vagy és büszke,de
szíved vágya nem bírja terhed.
válaszd a jót a szépet,
te is boldog leszel,
mért nem érted???

SZERETLEK ÉDES!!!

...