A derengés kemény,
Hajnali a napfény!
Vélem, hogy ma tán' újabb világ lesz,
Erre a felhőtlenség jól rátesz.

(Bokorrímes)
Kelni kell most világnak,
Mindenféle állatnak.
Virágbimbók kibújnak,
Levelek lombozódnak…

(apeva)
Kell
Kelni
Világnak.
Derengésben,
Hajnali napfény.

(Senrjon)
A tegnap reményei…
Minek eltemetni? Emlékek…
Újra kel világ!

Vecsés, 2019. szeptember 3. – Kustra Ferenc József – íródott; alloiostrofikus versformában.

...

Hegyek bíborban
Élvezik tavasz estét.
Hegy most megújul.
*
Soká havas volt,
De tél, elmúlott lassan.
Zöldül is minden.
*
Most már sár dukál,
Híg és lefolyik oldalt.
Hónál csúszósabb.
*
Cseresznyevirág
A völgyek ékítménye.
Friss tavaszi szél…
*
Táj, varázslatos,
Gyönyörködésre csábít.
Hegy, mély csöndben van.
*
Bíbor – hegyekben
Bíbor növények nőlnek.
Bíboros rügyek!

***

Tavaszi ének
Hallik, szél ezt dúdolja.
Villanydrót a húr!
*
Új energia
Szóródik mindenfelé.
Kis széllöketek.
*
Csermely csöndesen
Csobog, fagyveszély megszűnt.
Zöldülő erdők.
*
Föld is ifjodott,
Virágözön széthullik.
Esőszitálás.
*
Levélsarjadás.
Levegő még friss, csípős.
Virágpor repül.
*
Seregély, eszi
Gyümölcs kezdeményeket.
Fiókák lesznek.

Vecsés, 2019. március 21. – Kustra Ferenc József– Haiku csokor Baso féle, eredeti stílusban íródott.

...

(3 soros zárttükrös)
Tavasz, ha nehezen is, de végre föltápászkodik,
Lelkem már előre, e szépbe-jóba kapaszkodik…
Tavasz, ha nehezen is, de végre föltápászkodik.
*

(Septolet)
Tavaszt ámulom,
Napjait
Várom…

Idő melegszik,
Napmeleg itt lakik,
Újhodás!
Minden tavasszal, nagy újdonságozás…
*

Két gólya, már egy új család magja,
Sürgeti tavasz is, elhadarja.
A pár rá is lelt a tavalyi fészkére,
Kicsinosítják… a sajátjuk végtére…
*

(Septolet)
Vaddisznók születnek.
Megjönnek
Fecskék, legyek.
Friss eső fellegek.

Csodálom, tavasz szépségét,
Lényegét,
Szerethető újszerűségét.
*

(3 soros-zárttükrös)
Álmomban segítettem új fecskéknek falazni,
Nem lett volna jó nekik, tavaszról lemaradni…
Álmomban segítettem új fecskéknek falazni.
*

(Septolet)
Tavasz hoz húsvétot,
Erdei lombkoronázatot…
Lecseréli borongót!

Télikabát sutba,
Szekrényben alulra.
Kincs,
Hó nincs!
*

(Haiku duó)
Tavasz... újhodás.
Kifakadása rügynek.
Újdonság-hegyek.
*

Szúnyog, poloska
Sok bambino őzike.
Újra csobogás.

Vecsés, 2019. március 13. – Kustra Ferenc József– íródott: Alloiostrofikus versformában.

...

Gyönyörű kék az ég és gyönyörű zöld a fű,
Érzem a lágy levegőn, ez tavasz... vajszívű?
Látszik a tél elunta már itt magát, lassan elkotródik,
Bár én szeretem őt is, de hosszasan… elunalmasodik.
Ráadásul az idén nagyon lehetetlenül viselkedett!
Nem hozott havat és jeget, meg téli, finom, jó fergeteget…
*
(3 soros-zárttükrös)
Most már ne is legyen itt tél, beleszerelmesedtem az új tavaszba,
Ő most már érkezzen, legyen csak velünk, aztán majd elmehet a nyárba…
Most már ne is legyen itt tél, beleszerelmesedtem az új tavaszba.
*
(Senrjú)
Tavasz szabadba
Csalogat minket… végre!
Invitál minket.
*
(Senrjon duó)
Lassan elmehetünk a
János hegyre, jót kilátózni…
Ritka alkalom.

Ott van még az étterem,
Ott van lehetőség, hilózni…
Torony, majd ebéd.
*
Szerelmetes tavaszunk, ne hagyj cserben, máris boldogok vagyunk,
Hiányzol és élvezzük a jöttödet, meg, hogy majd veled vagyunk…
Szerelmetes tavaszunk, ne hagyj cserben, máris boldogok vagyunk.

Vecsés, 2018. november 5. – Kustra Ferenc József – íródott: Alloiostrofikus versformában.
„Hilózni”: enni.

...

A saját életem…

Élet durvul,
Körülvesz
Orvul!

Megöregedtem, csak kínoz,
Tarol az idő, brillíroz!
Végtelen használás…
Elmúlás.
*

Döntöttem,
Dacolok halállal…
Így emlékszem!

Életem fogva tart,
Mutatja agyart…
Idő maradt,
Közben haladt…
*

Életem, mint váltóláz,
Csúnyán
Lemagáz!

Ő ráz, én izzadok,
Mormogok,
Tudattalanul hablatyolok,
Betegen láz-álmodok.
*

Izzadtság kiveri hátam,
Hólyagos a lábam.
Fáradozok,
Álmodozok…
Bánkódok.

Mormog az élet,
Cunami kéret…
*

Nincs szabadulás,
Életem… Feloldozás?

Tavaszi fuvallat,
Éltem is ez alatt!
Kellemes?
Félelmetes!
Készségesen részletes!
*

Mogorva felhőim
Csak állnak az égben,
Létben.
Fény ácsorog,
Árnyéka mozog,
Vicsorog,
Morcosan acsarog.
*

Szólok,
Csókok jó dolgok.
Mocskos dobok…
Homok nyomok,
Lobogó lombok…

Visszafordulok, elgondolkozok,
Összeroppanok, becsavarodok.
*

Életbe beleborzongok,
Életbe beletanulok,
Életbe nem gondolok,
Életbe belepusztulok.
Életből kifarolok.

Fúrok, túrok,
Gyúrok, szúrok.

Vecsés, 2019. március 18. – Kustra Ferenc József – íródott: septolet csokorban, önéletrajzi műként!

...

Csak egy porszem vagyok a nagy sivatagban.
Fú a szél és gördülők át a dombon, lassan.
Nincsen semmi lehetőségem megállni.
A szélzúgásban nem tudok kiáltani.

Nincs, akihez szóljak, itt minden egyforma
És itt pillanatnyi az alak és forma.
Dűnék jönnek, mennek, ahogy fúj a szél,
Csak gürcölök, ahogy fúj a szél és nincs cél.

Jó nagy tevelábak jönnek, rám taposnak,
Nekik mindegy a homok, csak vándorolnak.
A teve szőrébe ragadni nem tudok,
Mert én csak dűnéről dűnére vonulok.

Borzalmas érzés, egy szem homoknak lenni,
Miközben a szél feladata elvinni
És innen jó messze, más dűnébe épít,
Ahol már nem jár teve, aki segít.

Csak e kedves púposka volna reményem,
De kellene, hogy fölismerje erényem.
Bundájába lennék, nem lenne egyedül,
Én meg az erdőben elhagynám hitlenül.

Úgy hallottam ott már esik is az eső
És nagy sárban én lehetnék az első
Szem, alkotó rész a vályogtéglában
És legalább alkatrész, szép nagy házban.

Csak gördülők tovább a dűnén és semmi
Kilátásom innen egyszer kikerülni.
Csak fúj a szél, fúj, átfúj az ember lelkén.
Homokszem! Embernek képzelem magam én?

...