Csendnek örültem…

Tavasszal a szép megújhodásnak örültem,
Nyáron a barnító napsugárnak örültem,
Ősszel a színkavalkádok örültem,
Télen hidegnek, hónak is örültem…

Tavasszag egy jó kis románcnak örültem,
Nyáron az együtt strandolásnak örültem,
Ősszel, lelkem szelek szárnyán… örültem,
Télen, testem jégen csúszkált… örültem…

Minden évszakban voltak viharok, de örültem,
Minden évszakban voltak szép napok, de örültem…

Tavasszal hallgattam lelkem megújhodásának zaját, örültem,
Nyáron alálltam, hallgattam a pára kapunak zaját, örültem,
Ősszel szélvihar elsodorta sityakomat, nevetve örültem,
Télen ritka hóviharban sétáltam egy jó nagyot és örültem…

A lelkem, csendben volt, de velem volt én meg csak örültem,
A lelkem nem üvöltözött, csendben jött, ennek örültem…

Manapság már a világ... lelkem is megbolondult, rájöttem, ennek nem örültem,
De hiába, mert észrevettem, hogy régi fájdalmakat énekel… nem örültem.

Vecsés, 2020 május 9. – Kustra Ferenc József – íródott: önrímesben.

...

Ez aztán egy régi -tentás- barátság…

(3 soros-zárttükrös duó!)
Írok, a már majdnem végig berozsdált lúdtollammal, mi recsegve siklik,
Közben micsoda jókedvvel teleírja papírt, szinte nekem szambázik…
Írok, a már majdnem végig berozsdált lúdtollammal, mi recsegve siklik.

Óh, Te lúdtoll, ma is keményen magadhoz ragadtál, együtt írtunk,
Azonban arra ma sem volt semmi szükség, hogy könnyben együtt sírjunk…
Óh, Te lúdtoll, ma is keményen magadhoz ragadtál, együtt írtunk.

(senrjon)
Lúdtollam, óh Te drága,
Látom, a friss tenta a véred…
Feketés színű!

(HIQ)
Lúdtollam
Toll-vérben’ siklik!
Írótárs!

(tízszavas)
A pillanat időben, mint UFÓ-nak leáll,
Mi együtt, betűket rovunk.

(halmazrímes)
Gondolatim tekergéznek a tekervényeim és a tollhegy között,
De szerencsére a tinta csak a tollhegyet keni, mert biz’ nem lökött.
Egymás után alakulnak ki a sötét tenta feketés betűi,
Bennem meg érzelmeznek a frissen termett gondolat gyönyörűségi…
Nagyon élvezem, hogy a sok betű egyenként is míves remek egy míves remek,
Ezeket aztán összeolvasva a toll betűi szépen, mint a lapát nyelek.

{Kínai: 16 szótag "Shiliuziling" 1, 7, 3, 5 Rímképlet = aaxa (x = végtelen)}
Ha
Napsugár süt ránk, vagy ha
Eső hull…
Ír, író tolla!

Vecsés, 2024. július 26. –Kustra Ferenc József- íródott: írásvágyban…

...

A gazdagok ezt tették az emberiséggel… mert a pénz az úr. Nekik nincs háborús halottjuk…

(leoninus csokor)
A mi földünket bekötötték lőporfüstbe és ez tették kicsinyeskedve…
Álmait békebeli szivárványszínbe, de nem látszik eme bűdös füstbe.

A mi földünk jó anya, kebelére öleli gyermekeit, így óvja magába…
Vannak azonban a hatalmasok, kik viszik fiatal férfiakat háborúba!
Már hallani is, hogy épp' három év alatt, egymillió lett a sok meghalt...
Családok meg csak sírnak otthon, nem tudják elképzelni a jövőt... kapaszkodón.
A nyomorékká sebesült, otthon kell e a családnak? Vagy hidak alá járnak?

Több millió hadiárva, hadiözvegy, mint élnek tovább? Mennek nagyvilágba?
Siratjátok egész nap az apa és férj hamvait? A lét száradt sivatagjait?

Még csak annyit, hogy az új élet hol, miként sarjad, ha sírástól már repedt az ajkad…
Fejedet erővel álomra hajtsad, mert más nincs, mint álomban éld át jó régmúltad.

Ma is éppen még tárgyalnak, hogy a föld-vagyont elosszák! Vége? Nincsenek gyors csodák!
Tovább is napi több ezer katona hal meg… reggel ágyúdörgés, vekker nem berreg…

Vecsés, 2025. február 27. -Kustra Ferenc József- íródott: Lőrincz Andrea, „Föld” c. verse, mint ötletadó ihletésével. Megírtam, mert a háborús eszkaláció veszélye nem a múlik! Sőt!

...

Hógolyót meg arcba…

(3 soros-zárttükrös csokor)
Hah! Reggelre jól leesett a hó,
Csodálkozok is… ez mi a manó…
Hah! Reggelre jól leesett a hó.

Orvoshoz megyek, nyekereg a talpam, vagy talán a pár centis hó,
Taposáshoz ő még nincsen hozzászokva… hang lesz… ha jön a szán-ló…
Orvoshoz megyek, nyekereg a talpam, vagy talán a pár centis hó.

Az orvos az ablaka alatt, mindenkit meghógolyóz, súlyos unalma alatt,
Én is kaptam egy arcba találatot… bújtam volna, de nem volt hely eresz alatt…
Az orvos az ablaka alatt, mindenkit meghógolyóz, súlyos unalma alatt!

Gyógyulás lesz, ha megjön a tavasz?
Gyógyulás lesz, ha érkezik tavasz…
Gyógyulás lesz, ha megjön a tavasz.

Vecsés, 2017. október 20. – Kustra Ferenc József

...

Az élet nagyon, ördögien veszélyes dolog,
Néha rossz az tevőn úgy csinál, hogy ránk mosolyog.
Többnyire azonban, elfordul, púpos hátát mutatja,
Így fejezi ki, hogy mily’ valójában… jól megmutatja.
Aztán, van, hogy dühösen elengedi a kezünket, vicsorít!
Ember akkor lesz depressziós, migrénes és visítva sikít.

Erdőnek szélén, magányosan nő a nyárfa,
Mi meg ott lapulunk az élet tarsolyába,
Ami beázik, huzatos, lyukas, unalmas?
Tovább nem mondom, mert igencsak hosszadalmas…

Bevág az új nap?
Teli szájjal nevetni?
Visongani? Min?
*

Élet oly’! Milyen?
Küzdünk vele, csak folyvást!
Van depresszió?
*

Élet nincs velünk?
Tarsolyba kell lapulnunk!
Migrén is elég!
*

Nem vagyok nyárfa!
De erdőszélen lakok…
Egyedül ázni!
*

Esdésre, mosoly?
Folyton csak epekedek…
Kacagni? Miért?

Epekedve várjuk a harminckét-fogas mosolyát,
Esdve lessük szavát, ha este leveszi csizmáját…
Holnap reméljük, jó nap lesz, sok és nagy kacagással,
Örömünknek hangot adunk, teli-száj visongással!

Vecsés, 2015. május 9. – Kustra Ferenc József- írtam: versben és senrjú –ban…

...

A süketcsendű
Faluban kutya ugat!
Ugatás koncert.
*
Gerle a dróton,
Csattogó csalogányok.
Önfeledt szépség.
*
Hajnali folyó
Csönd. Hullámfodrozódás.
Meredek vízpart.
*
Este nap lemegy
Folyó türként bíbortűz.
Ez láng nélkül ég.
*
Elhagyatott ház,
Rozsdás, bedőlt vaskapú.
Rozsdád kutyalánc.
*
Nyitva ólajtó,
Disznókat rég megették.
Eső szétmossa.
*
Gaz mindenfelé,
Változatottág az úr!
Virágok köztük.
*
Istálló fala
Kidőlt, tető majdnem ép.
Mestergerenda!
*
Szomszédok szintén
Kihaltak. Unalmas sincs.
Örökös sincsen.
*
Már csak öregek
Pár leszármazottja él…
Minden véget ér.

Vecsés, 2022. július 22. – Kustra Ferenc József- íródott: Basho féle haiku csokorban a természetről.

...