Könnyem sem árulja el
Szívemnek bánatát.
Olyan ?szintén,
Mint szavaim
Amelyek ajkamon
Méregbe áztatva
Csüngenek.
Már nem félek,
Hogy elveszítelek.
Annak már vége.
Csak zavartan elmélkedek.
Miért ? Miért tetted ezt.

...

Nem azért szeretlek,
Ahogy két szemed rám néz.
Nem azért szeretlek,
Ahogy a kezed hozzám ér.
S a boldog pillanatok,
Tudod ez nem minden.
Azért szeretlek,mert olyan vagy,
Amilyen.

...

Figyelem az arcod.
Lesem két szemed.
Köszönöm az égnek.
Hogy melletted lehetek.
Álmodat vigyázom.
Amíg csak élek.
Hunyd le hát a szemed.
Jó éjt kedvesem.

...

Ha a pénz beszélne,
Akkor biztos, hogy sírna.
Ha pedig látna,
Rögtön megvakulna.
A látvány amit teremt,
Szinte már siralmas.
Az id? is pénzbe kerül,
Pedig az láthatatlan.
A szerelmet. azt irányítja,
De az éhezés,már sok.
Szomjazó lelkünkön,
Látszik a nyomor.

...

Elszeretném mondani mennyire szeretlek,
de fogalmam sincs hogyan kezdjek bele.
Talán el kéne mondanom neked,
mennyire boldog vagyok melletted.
Ha veled vagyok minden más,
hogy valaha elhagynálak? Kizárt!
Melletted a gondjaim elszállnak,
és nincs többé se bú se bánat.
A szomorúság helyére öröm lép,
kérlek légy az enyém örökké.
Imádom, ahogyan rám mosolyogsz,
ahogy nézel mindig zavarba hozol.
Nem vagyok a szavak embere,
de abban biztos vagyok hogy szeretlek.
Napról-napra er?södik ez az érzés,
ha elveszítenélek abba tönkremennék.
Ha este lehunyom szemem,
minden pillanatban bízom benne,
hogy ha úja kinyitom ?ket,
még mindig mellettem leszel.
Már egy ideje biztos vagyok benne,
hogy te vagy az az egyetlen,
akivel letudnám élni az egész életemet.
Nem tudom elégszer elmondani neked,
hogy te vagy a legcsodálatosabb ember.
SZERETLEK!!!

/saját/

...

Ha felmegyek az égbe, széjjel nézhetek végre.
Láthatom szeret? szíved, angyali tekinteted, tiszta lelkiismereted.
Ha felmegyek az égbe, megsimogatom puha orcád végre, csókolom a kicsiny szád és ölelem tested forróságát.
Ha felmegyek az égbe, üzenem hogy gyere hozzám végre, boldogságot hozzál szívembe ölelj át a végtelenbe.

...