Kell a szenvedés,
A hűvös magány.
Kell a boldogtalan,
Sívár világ.
Csak szememnek
Vakító fénye,
Lelkemnek hamvadó tüze,
Szívemnek görcsös fájdalma,
Takarja el fájó hiányodat.

...

Más karja csábítóbb,
Mint a legszebb kincs.
Eltűnik a bizalom,
Ahol nincs már hit.
Megtörik, még a legerősebb,
Szívbe zárt szerelem,
Másnál vigasztalódni,
Keserves gyötrelem.
Csábító szerető,
Megéri-e?
Kalandos vágyakozás,
Véget ér -e?
S ha elmúlik is,ki marad a végére?
Ördögi játék ez, melyben te vagy a vesztes.

...

Nincs már gondolatom,
Mi körülötted forog.
Tekintetem is elhalványul ,
Lassan az árnyaddal egybeforr.
Látom, távolodol,messzebb , és messzebb.
Hiányodat nem akarom.
De elfogadom, mert el kell !
Én türelmesen várlak,
Itt ezen a helyen.
Ahogyan elmentél,
Úgy vissza kell térned.
De addig is szomorúan,
Csak előre nézek.
Bárhogy is fáj ,
A hiányoddal együtt kell élnem.

...

Néha sír a szívem
Hirtelen megdobban,
Oly messze húz a vágy
Minden seb felszakad.
Nem láthatom őt,
Csak mélyen titokban.
Nem foghatom kezét,
Valahogy ez oly furcsa.
Hogy teremtett bennünket
Egymásnak az ég,
Ha nem foghatom kedvesem
Remegő kezét.
Vagy talán a sors űz fura játékot velem?
Néha sír a szívem, néha meg remeg.

...

Elszeretném mondani mennyire szeretlek,
de fogalmam sincs hogyan kezdjek bele.
Talán el kéne mondanom neked,
mennyire boldog vagyok melletted.
Ha veled vagyok minden más,
hogy valaha elhagynálak? Kizárt!
Melletted a gondjaim elszállnak,
és nincs többé se bú se bánat.
A szomorúság helyére öröm lép,
kérlek légy az enyém örökké.
Imádom, ahogyan rám mosolyogsz,
ahogy nézel mindig zavarba hozol.
Nem vagyok a szavak embere,
de abban biztos vagyok hogy szeretlek.
Napról-napra erősödik ez az érzés,
ha elveszítenélek abba tönkremennék.
Ha este lehunyom szemem,
minden pillanatban bízom benne,
hogy ha úja kinyitom őket,
még mindig mellettem leszel.
Már egy ideje biztos vagyok benne,
hogy te vagy az az egyetlen,
akivel letudnám élni az egész életemet.
Nem tudom elégszer elmondani neked,
hogy te vagy a legcsodálatosabb ember.
SZERETLEK!!!

/saját/

...

Jaj neked világnak,szép színű szirma,
Keservesen sírsz majd,
Szomorúan elhervadsz.
Csalódol bennem,
Szerelmed vágyában,
Szótlanul tűrsz majd,
Ugye nem hitted volna?
Két szemem, már két szemednek,
Útját hiába keresi,
Csalódás, csalódást szül,
S a szívem mindent , mindent elveszít.

...