József Attila: Szerelmes vers





Hegyes fogakkal mard az ajkam,
nagy, nyíló rózsát csókolj rajtam,
szörny? gyönyört a nagy vágyaknak.
Harapj, harapj, vagy én haraplak.

Ha nem gyötörsz, én meggyötörlek,
csak szép játék vagy, összetörlek,
fényét veszem nagy, szép szemednek.
- Ó nem tudom. Nagyon szeretlek.

Úgy kéne sírni s zúg a vérem,
hiába minden álszemérem,
hiába minden. Ölbe kaplak:
harapj, harapj, vagy én haraplak!