(Anaforás leoninus)
Baki úr meg Bakiné, nem kedvelik tétlenkedést, de legjobban a serénykedést.
Baki úr szólt, asszony menjünk sétálni, vágyom, hogy többeknek sikerüljön ráfázni.
Bakiné asszonyság mondta, Főúton menjünk, gyárak, magánosok a mi terepünk.

(leoninus trió versszak csokor)
Csak úgy ballagtak mások sorsával szemben, vajh’ miért bíztak sokféle lehetetlenben.
{Gondolom én, hogy az ördög fattyai voltak, másoknak direkte ártani akartak.}
A szentcsalád -gyorsas- ballagásba fogott, a főúton, ahol sűrű népesség lakott…
Volt is rögvest egy bicajos fiatalkorú, kiszúrták a kerekét, volt rögtön ború.
Taxis megállt parkolóba, rohantak és belérúgottak a hátsó világítóba.
Jött arra egy óvodás rolleren, anyja üldözte, ők meg eljártak felöklelően.
Szentcsalád jól érezte magát, megcélozták kifőzdét és törték tulaj fakanalát.

Kinyílt gyártelep kapuja, osontak hegesztőhöz és kilökték kezéből… pisztolya…
Jól mókázott ez a két ’rosszcsont’, de kigyulladt a gyár, így hazafelé rohantak, de prompt.
Minek annyira rohanni, amikor nem is kergeti őket senki.
Láthatatlanok voltak, emberekkel mókázva örömmel harcoltak.
Törtek-zúztak, amihez hozzáfértek, bármerre is mentek ártottak a legénységnek.
Volt, hogy úgy sunnyogtak, lelökték a monitort, biztonsági őr vehetett új monitort…

Ahogy hazaértek nyugvóra mentek lelkek, "mert amit meg kellett tenni, azt megtettük"…
Bakiék foglalkozása, üldöznek mindenkit, 'aszta hegesztő üldöző mindenit'…
Nálunk nincs hétvége, szeretet ünnep se, dolgoznak és örülnek, ha barnul az ülep…

Van sokszor olyan, hogy belógnak stúdióba, Baki megfog szpíker feneket... marokba.
Máskor meg politikai vitába rájuk hozzák kakilást, azok meg hebegnek... Mást?

Vecsés, 2023. február 21. – Kustra Ferenc József – íródott; leoninusban a hibafeltárások segítése okán.

...

Látunk egy közeli háborút és fölütötte a fejét a -napi- háborús világhelyzet…

(leoninus csokor)
Ma már nem látszik, milyen volt a múlt, milyen volt a színe, de milyen lesz a jövő színe?
Bár emlékszem, hogy jégeső felhők is jöttek, a lelkemben meg bánat-tűskék nőttek…
A fekete kosok kihirdették háborút, így a harckocsi lánctalpaké lett az út…

A középkorban ilyenkor csak húzták, húzták a harangot, az meg bánattal csak kongott!
Eddig harangkongás hozta fonott kalács illatát, vagy a lepukkad kocsmák szagát…
Ez a kettő mindig megfért egymás mellett, vas lövedék nem repült a fejek felett!

Régen nem volt, mi ekkora kárt okozzon, nem volt, mi ekkora zűrt okozzon.
Akkoriban a kardot disznó vérébe mártották, tudtam, hogy férfiakat behívták.
Most meg a szélben, ágyúszó sunnyog be az ablakon, csukott szemmel ijedek, vakon…

Most már itt a jövő? Kazettás bombák, mint holló csapat repül, nekünk ez kellő?
Civileknek meg nyolcvan év múlva ott lesznek unokái és tán’ mint halál szolgái?
Látszik, hogy az ördög leugrott a falról, már nem bírt tapadni a kosztól…

Régen nem modern emberek uralták a világot, még nem találták föl a válságot.
Mondás: „a görögtől félek, ha ajándékot hoz is”! Most igy tört ki a háború, csakis…
Na ugye? Ezt is már ismerték az ókorban, de most már nem legyőzhető az újkorban.

Manapság a szél ágyúhanggal keveri lőporszagát, már nem... fonott kalács illatát.
Nem messze a földön megjelent a halál szaga… kik meghalnak, ez halál oldódása?
Vannak kik véget is vetettek a biztonságos létnek, a békességes múltidőnek.
Van a híradókban, írja az újság, nagy-vezetőknek hír, az újabb tankos hír újság!
Most aztán az elrejtekezett gonoszok intézkednek, csak tűzparancsért intézkednek.
*

(Senrjon trió)
Népek elnyomorodnak,
Országok meg mennek nyomorba!
Halál-aratás…

Szörnytalp termést kitapos…
Ördög erre vált végtelenül!
Halál aratás…

Ez a vihar már kibujt,
A fekete juh akoljából!
Halál aratás…
*

(3 soros-zárttükrös)
Katonát bevitték erőszakkal a frontra, senki nem tudja, senki sem tudja merre van,
Persze a nagy titkolózásban a családnak több is van, de nem tudja, hogy halottja van…
Katonát bevitték erőszakkal a frontra, senki nem tudja, senki sem tudja merre van.
*

(senrjon)
Gonosz lyuk… bentről szél fúj,
Lelkes gonosz; a háborúért.
Halált learat.
*

(leoninus)
Béke földje nincs, lebombázták… halál földje van, azt bombázták.
Férfiakat frontra vitték… családokat semmivé, bombával verték.
Van gyerek ki nem is ismeri apját…és a közben lelőt anyját
*

(Bokorrímes)
Európa már nem a béke és a biztonság földje,
Meglehet, hogy igy is marad távoli közeljövőbe.
Háború, amit embereknek hoz, nem nyugalom,
Nem öröm, mert az ördög nem maga a nyugalom!
Mit emberek éreznek, az félelem, pokol közepéből,
Bizony mára ez lett már a béke és biztonság földjéből.
*

(3 soros-zárttükrös)
Mindannyian örültünk, hogy nyolcvan éve itt nem volt háború!
Itt nem ugrált nekünk megvadult, kemény-farkú vörös kenguru…
Mindannyian örültünk, hogy nyolcvan éve itt nem volt háború!
*

(Bokorrímes)
Szóval, gonosz lelkek segítségével tőr előre ez a valódi háborús vihar,
Nekik a jólétük abban áll, hogy dollármilliókat keressenek, ha már van vihar!
Ha majd a többség népek igazik, békét akarnak,
Akkor majd igazság-lovai közé kell… csapjanak!

Vecsés, 2023. július 24. -Kustra Ferenc József- írtam: a világ, az emberiség jelen történelmi-háborús helyzetéről, alloiostrofikus versformában. [Artakos – (július 18. 2023.) azonos c. verse ihletésével átiratként!] Egész nap láthatjuk, minden TV híradóban a videókat is…

...

Látunk egy közeli háborút, mert fölütötte a fejét a -majdnem- világháborús világhelyzet…

Tovább folyik a háború, Ti sok okos. Fekete bárányok között is mindig van kos.
Ezek… a mi juhaink, öntörvényű nyájban léteznek, bárányok meg nem fékezhetnek…
Úristen! Mában irtani a nemzedékeket… Őket, kik nem is értik a lényeget…

Nyájban a fekete szőrű bárány
Mindig csak gond és hátrány.

Sosem jó, ha sötét birka
Fejéből pattan ki a szikra.
*

„Háború és Béke” megírva egy regényben. Béke nincs, háború meg benne a létben.
Koncentrálhatna egész világ. Ennél: szerintem többet érdemel az emberi világ.
Fekete kos még regnál, utódja már szarvakat növesztve sorban áll… a hatalomnál.

Báránynak nincsen békéje, nyugalma,
Míg fekete kos a nyájat uralja.

Fekete bárány a nyájat vadítja,
A gidáját is öklelni tanítja.
*

Front prímán működik... eddig is, fekete kosok növelik agressziót, mint eddig is!
Sorban ismertetik a TV -k: lesz már kazettás bomba! Ezzel mindenkinek lesz… több halottja.
Szülők és árva gyerekek, földönfutó nagyszülők… És még veletek mi lesz őzvegy nők?

Kosok tette kész botrány…
Háború oltárán gyűlik az áldozati bárány.

Egyre több juh feketébe öltözik –
Kosok miatt lelkükbe gyász költözik.
*

Bárány-nyáj, fizetett terelőkutyákat tart, nem lézeng, de egy ilyen soha nem eseng…
Kutyák viszik utánpótlást… és készítik a különféle, dehonesztáló listázást…
Terelőkutya fekete szőrű, birkák közt bújik… Fizetésért, soha el nem bukik!

Terelőeb a falka legalja,
Ki saját bőrét a kosoknak eladja.

Juhászkutya, parancsra a nyájat hajtja,
Hogy a lehulló morzsákat felnyalja.
*

Tizenhét hónapja, ömlik hozzánk a menekült, csonka család! Kisfiam, hol az apád?
Kislányom, apukád mond merre jár? Nem tudom… hogy hazajöjjön, az már, nekünk járna már!
Robbanások, zengő parancsszavak! Nagy robbanás és itt ma már nem lesznek parancsszavak.

Szomszédos legelőt éri a sorscsapás…
Szétszéledt nyájnak léte csak rohanás.

Irháját mentené a riadt nyáj-csorda –
Fél… otthonába berepülhet egy bomba!
*

Mekegik fekete bárányok, látnokok, folytatják új négy évre háborút… Látnokok!
Ez kosoktól van és a bűnök bűne, s egyáltalán nem érdekli őket népek dühe…
Ez klassz, nagyon modern, művelt világ, a fekete bárányok közt, nincs kis gyertya-világ

Szegény bárányok lesznek még pácban –
Veszélyes agybaj terjed a nyájban…

A kerge birkák egymásnak esnek,
Vezérkosok meg nagy élvezettel lesnek…
*

Emberek halljátok? Idáig hallom, sírva zúg és bánatos a Keleti Kápátok.
Zivatarból van sok könnye, mert nem szereti a háborút, ami most a világ bőve’…
Emberek halljátok? Képzeljétek, elveszettnek érzi magát a Keleti Kárpátok…

Kelet felől hallatszik fájdalmas bégetés –
Báránynak nincs ínyére a vérengzés.

Elveszett juhok, kínjukban csak sírnak…
Vajon még mennyi szenvedést bírnak?
*

Atyám! Te miért hagyod: apák, gyermekek vére folyjon, sok jó ember haljon a fronton?
Atyám! Jobb lenne védened ártatlanokat, közben kordába tartani a kosokat.
Atyám! Mindannyian kérünk, tégy már békéért, belegárgyulunk háborús semmisségért…
Atyám! Vagy szavunk sem lehet kosokon, kik uralkodnak bárányon, népen, hatalmon?

Kosok gárdája mészárlást csak végig nézi –
Ki fogja őket számon kérni?

Ártatlan bárányok szenvednek, zokognak…
Pásztorbot suhintása kéne már a kosoknak!

Vecsés, 2023. július 21. – Pápa, 2023. július 23. -Kustra Ferenc József- íródott; a világ, az emberiség jelen -katasztrofális, háborús- történelmi helyzetéről. Látni TV híradókban: a videókat… „Nyugaton a helyzet változatlan”. A leoninust én írtam, a tíz szavasokat szerzőtársam: Nagyné Vida Renáta.

...

Nyári melegben,
Izzadva lebegtem,
Árnyékba, mért nem mentem?
Tűző napon csak feszengtem,
Hideg italra, biz’ nem leltem,
Rosszullétet, majdnem át is éltem.
Fel-felnéztem, felhőket, látni véltem,
A szél másfelé fújta, nem mint reméltem,
Kínomban, poros nadrágomat kikeféltem.
Aztán unalmamban elszunnyadtam, így nem féltem,
S a Nap meg sütött nagyon is és rendesen leégtem.
Másnap aztán meg annyira fájt, hogy orvoshoz mehettem!

Vecsés, 2018. július 28. – Kustra Ferenc József - A lépcsőzetes versformát én alkottam meg. 12 sorból kell állnia. Az első sor 5 szótagos, majd minden sor egy szótaggal több. Minden 3. sor végén kötelező egy mondatlezáró írásjel! Rímképlet: "A".

...

Asa Vaughan Los Angelesben született és huszonhét éves volt.
Pilóta iskolát végzett és társai között, messze a legjobb volt.
Német fogságba esett, három hónapig internáló táborban volt.

Német, a George Washington Légióba gyűjtött embereket,
Felajánlották neki, beáll, vagy táborban tölt el egy életet.
Asa gondolkozott és bölcsen kiszűrte az egyik, jobb végletet.

Az orosz frontra osztották be, mint pilótát, főleg futárgépre.
Annyira csodálták képességeit, hogy a főtiszteket vitte.
Most is egy tábornokot vitt, kinek kezében ott volt a térképe.

Már Lengyelország fölött repültek, nem messze az orosz határtól,
Ő ült a Storch pilótaülésébe, magasan a havas fáktól.

Hirtelen egy hatalmas árnyék vetődött közel, rájuk,
A Storch megbillent egy szélörvényben ez csapódott rájuk.
Jobbról mellettük megjelent egy orosz vadászgép,
Ami ha lőni kezd, belőlük nem marad csak pép…
Az orosz pilóta tudta, hogy fölényben van,
Integetett és látszott… az arcán mosoly van.

Fordulót kezdett, máris hátulról, igen gyorsan közeledett,
Tüzelt a gépágyúból és géppuskákból, rájuk fenekedett…
Storch találatot kapott, érezhetően a vég közeledett.

Asa a sérült szárnyakkal is bedöntötte a gépet,
Majd, más lehetősége nem lévén, lejjebb ereszkedett.
Az orosz pilóta, még egyszer mosolygott, integetett.

Orosz, ismét lőtt rájuk, a tábornok vállát, golyó találta,
A szélvédő is összetört, egy szilánk, Asa arcát megvágta.

Asa felkiáltott: nézzük Te strici, tudsz-e repülni…
Neki fogott a Storchot hatszáz méterre, lejjebb vinni,
Majd szinte zuhanásba, gépet lejjebb ejtette,
Olyan fájó volt a havas erdő közelsége…

Már csak, úgy százötven méteren volt, Asa és a gépe,
A JAK meg mögötte szorosan, hogy végleg elintézze.

Asa a megfelelő pillanatban a csűrőkormányt lebillentette,
Az orosz meg kifordult, hogy a végzetes összeütközést elkerülje…
Utána meg ötszázzal beleszántott, a szűz hóval borított erdőbe…

Asa visszahúzta a kormányoszlopot, gépet megemelte,
Hatszáz méteren, már nagy nyugodtan állította egyenesbe…
Tábornok, hogy zseni… zseni, folyvást magának ismételgette.

Vecsés, 2016. március 1. – Kustra Ferenc - II. Világháborúban, a keleti fronton…
Jack Higgins: „A Führer parancsára” c. regénye alapján.
A repülőgép itt látható = videóban
https://www.youtube.com/watch?v=wZouzzfZcrg Fieseler Storch take-off

...

(10 szavas)
A múltunk olyan nekünk a megszületésben,
Mint alap… a házépítésben.

(3 soros-zárttükrős)
Az alapról is azt tudjuk, hogy van,
Nem látjuk, elbujt a föld-árokban…
Az alapról is azt tudjuk, hogy van.

Vajh’ alapot ház alól ki lehet bontani?
Vajh’ múltat életünkről le lehet csonkolni?
Vajh’ ha nem lenne múlt, meg lehetne foganni?

(10 szavas)
A múltunk olyan nekünk a létünkben,
Mint házlét a malterben…

(3 soros-zárttükrős)
A malterról is, csak annyit tudunk, hogy van,
Nem látni ám, mert elbujt a téglasorban…
A malterról is, csak annyit tudunk, hogy van.

(Anaforás, belső rímes)
Vajon… a maltert onnan ki lehet szedni?
Vajon… ha megtennénk, összedőlne a ház?
Vajon… a múltat semmisé lehet tenni?
Vajon… ha lehetne, megszűnne életmáz?

Tagadni lehet a múltat nyilvánosan, mindenki szíve-joga,
De a lelkéből kitépni nem lehet, mert ledől az életháza!

A múltat úgy ítéld, hogy még lélekben is nagyon temethetetlen,
Többet nem gondolni rá jó-nagy marhaság, mert ez így lehetetlen.
Mégis nagyon sokan „tagadják”, pedig ez kivitelezhetetlen.

Vecsés, 2018. november 8. – Kustra Ferenc – íródott; Alloiostrofikus versformában

...