Te megfogantál bennem egykoron,
cseppenként azóta is n?sz velem,
sóhajom ül hév-dobbanásodon,
szívkamrám örök létezést terem.

Ahogy mécs fénye szobába reked,
úgy ragyogsz bennem, mint tiszta lélek,
átadom mind-rezdülésem neked,
és én... majd, a tieidb?l élek.

...

Én a tükör vagyok! Meglátod bennem önmagad,
A képem nem torzít, nem nagyít, de nem is tagad.
Nem hazudhatok neked, mint megannyi "jó barát",
Érdekb?l fényezve fejedre rozsdás glóriát.

Úgy lásd, amint van, habár nem túl szép a kép, tudom,
Amit te ott látsz, neked is, nekem is fájdalom.
Hazug ajakkal hirdetsz szent igét, szent erkölcsöket,
Felrúgva esküt, Istennek szánt tiszta életet.

Megpróbálod hamis alkuba vonni Uradat!
Hát tenéked nem szent törvény a TÍZPARANCSOLAT!?
Hova lett hited, szép szavad meggy?z? ereje,
Ha a szíved hazugsággal, hamissággal tele?

Hirdeted a jót, és mégis megteszed a rosszat.
Hajszolod a sátán ócska kincseit naphosszat.
A hatalom, pénz és pompa, ez nálad az érték?
Önzésed ködében valahol elveszett a mérték.

Jó neked a mocsok, posványos erkölcsi fert?.
A sötétben már nem látszik a fától az erd?.
Hova lett bel?led a hit, égi szent akarat?
Miért dobod el Istent, s az igaz barátokat?

Én a tükör vagyok! Meglátod bennem önmagad.
A képem nem torzít, nem nagyít, de nem is tagad.
Én még itt vagyok! Összetörheted a lelkemet,
Cserepeiben ezerszer látod majd vétkedet...

...

felvetem a z élet cip?jét kitapostam az utam
párszor elcsúsztam párszor elestem
de mindig tovább mentem mert hajtottam ahogy csak tudtam
ha volt egy kis szikrám én t?zet gyújtottam

én a múltnak fordítok hátat de mindig vissza húznak
az éjjeli árnyak
a rossz emlékek maradnak a jók lassan elszánlak

2013 de még mindig bennem vannak a rossz emlékek
és egyre csak gy?lnek
mikor lesz az a nap mikor tóvá t?nek
és boldogság költ?zik az életemben
mit kel ahhoz tennem
a múltat el kell felednem
és tovább lépnem

...

Gondolatok bennem élnek,
vers formájában megérnek,
Leírom mi nyomja lelkem
Megnyugvásom ebben lelem.

...

Mihez hasonlítasz?
Milyen és ki vagyok neked?
Melyik csillagot nézed
a sötét éjjben
amikor nem lehetek veled?
Melyik az az álmod amelyben
én is benne vagyok?
Mit látsz bennem
amitöl a szemed felragyog?
Mit érzel akkor ha
kimondom szeretlek?
Miért bízol bennem,hiszed el
hogy soha nem feledlek?
Hogyan képzeled el
az életed velem?
Ha megöregszem akkor is fogod
szorosan remegö két kezem?
Mi lessz veled ha én
már nem leszek?
Utánnam jössz s majd
ott kezdünk egy új életet?

...

Mikor az est felkel, és lemegy a nap.
Gondolok rád, érzem hogy vagy.
Gondolok a csókra, mi nemrég számon éget,
Gondolok rád, hisz szeretlek téged.

Szemed tüzében mélyen elvesztem,
Szívemben t?z lett, s azóta él bennem.
Azóta vágyom, hogy mindiíg itt legyél,
Azóta van újra nappal, s az éj.

Azóta szárnyalok az ég felett kedvesem.
Azóta várom, hogy itt legyél énvelem.
Azóta keresem a kezedet szüntelen.
Azóta fáj szívem. Légy velem szerelmem!

...