Mondd, hol találom édes szívednek lakatkulcsát?
Hová rejtetted, hogy szíved többé ne bánthassák?
Bezártad e lakatot, mi akkorát kattant,
hogy szinte fájt.
S, oly rejtekhelyre tetted szíved nyitját,
mit ember nem lát.

De kérlek engedd meg,
hogy én azt megkeressem,
S szerelmemmel drága szíved,
rabul ejthessem.

Legyek az egyetlen, kinek engeded,
hogy közeledbe menjen.
S én kicsim, majd sebzett szíved, meggyógyítom szerelmem.

Lelked darabjait nagyon óvatosan
összerakom,
ne félj, soha többé nem bánthatja őt senki.
Mert úgy vigyázok rá,
ahogy ember csak teheti.

Lelked újra ragyogni fog,
s szíved mosolyogni.
Megmutatom.milyen ha őt,
valaki igazán szereti.

Tudom hogy félsz, de ne tedd,
ne tedd, kérlek.
Mert én drágám, tiszta szívből,
szeretlek téged.

Leszek neked a csend,
ha olykor csak arra vágysz.
Ki hallgat, ha rossz napod van,
de édesen kedvedben jár.

Aki szeretni, s imádni akar,
s.boldoggá tenni drágám.
És sem szóval, sem tettel téged,
soha nem bánt.

Leszek a legjobb barátod,
ha csak egy jó szóra vágysz.
Aki megígéri mindig,
mindenben melletted áll.

A csillagod leszek, mely szerelmével, beragyogja életed.
S mert élete szereleme vagy,
büszkén áll melletted.

...

(3 soros-zárttükrös duó)
Langyos már az új hajnal, szép kék a kora májusi ég,
Egyenesen isteni illatot -orgonát- kerget lég.
Langyos már az új hajnal, szép kék a kora májusi ég,

Már föl is keltem, de még meg se zörrent a kiskapu zárja,
Kutyák is elaludtak, ha mindkettőnek szép volt az álma.
Már föl is keltem, de még meg se zörrent a kiskapu zárja.
*
Kék ég alatt csendben álmodom,
Orgonaillat száll és kísér utamon.

Hajnalfény játszik az égen,
Kutya sem ugat.
Csend ül réten,
Orgona száll a szélben,
Szívemben béke ébren.
**
(leoninus)
Kitárt ablak mellett aludtunk, de nem álmatlansággal vajúdtunk.
A szobánk egy nagyon szerény hajlék, de idefűz sok boldog emlék.
Szép tüllfüggönyünk van, azon át most is jócskán beragyog a kelő nap... az van.
Éjjel egyszer fönt voltam, hold csipkét kötött, árnyéka a padlóra költözött?

Szerény hajlékunkban pont elférünk ketten, meg a két kutyával a kertben.
Nálunk tisztaság és rend van, ajtót magunkra zárjuk, látszik itt lakó van.
Kertünkben nap lángol és tűzhabot hint, ha függöny engedi, oda is hint?
Míg holdfény ezüstösen mindent beterít, itt vagyunk, más lakót nem kerít.
*
Nálad, csend is otthon van,
Fény sző rá álmot boldogan.

Átszűrve jön a fényár,
Hallgat a ház,
Kutya szuszog már.
Fény vetül? a csipkés sugár,
Két szív mást ide nem vár.
*
(senrjon duó)
Rügyfakadás idején
Szép tavaszi dalok, de szólnak?
Nem kell más nekünk!

Legyen így, mutasd meg, kín,
Öröm él még, te hajnali kék?
Nem kell más nekünk!
*
(tükör apeva duó)
Rügy
Éled,
Tavasz int.
Szólnak dalok,
Nem kell más nekünk.

Nem kell más nekünk,
Szólnak dalok,
Tavasz int.
Éled
Rügy.
*
Kék
Éled,
Öröm él.
Hajnali kék,
Fájdalom tűnhet.

Fájdalom tűnhet.
Hajnali kék,
Öröm él.
Éled
Kék.

Vecsés, 2023. március 15. ? Siófok, 2025. június 11. -Kustra Ferenc József- íródott: mint Szer-gej Jeszenyin (1925): azonos c. versének kétszerzős átírta! Az alapverset én írtam, a kiegészítő-ket, Gránicz Éva: szerző-, és poéta társam.

...

Csendes tó tükrén lágyan ringatózik egy csónak,
Melyben szerelmesek ülnek, karjaik összefonódnak,
Ajkuk összeér, csókolóznak.

Ez a boldogság nyugalma,
Hol nincs semminek hatalma.
Sem pénznek, sem földi kincsnek,
Csak egyedül a szerető szívnek.

Siófok, 2025. május 25. - Gránicz Éva -

...

Ha elmerném mondani amit most gondolok,
megtudnád, hogy Rólad álmodok.
Ha eltudnám mondani, amit most érzek,
megtudnád, hogy mennyire féltelek,
és mennyire szeretlek téged.

Lelkemnek csak egy a sóhaja,
Te legyél a szívemnek az izzó parazsa.
Lángoktól égjen egy életen át,
soha ne aludjon ki ez a parázs.

Úgy szeretnélek boldogá tenni,
s minél több időt sziveddel el tölteni.
Szeretnélek örökké csak téged szeretni,
és senki szemében varázslat után kutatni.

Szeretnék mélyen szemeidbe bele nézni,
és el mondani mennyire szeretlek.
Szeretnék két szemed könnye lenni,
szeretnék arcod szép mosolyában csillogó fény lenni.

...

Kérlek adj még időt nekem,
hogy élhessek Istenem,
add, hogy lélegezzek és szerethessek.
Add, hogy lássam még a felkelő napot,
láthassam még a holdat, s ragyogó csillagot.

Add meg nekem esedezve kérlek szeretetet,
s reményt, hitet, s nyugodt, boldog életet.
Egy remény teli szebb jövőt, s világot,
ahol békesség, s szeretet honol.

Legyen erőm és hitem esedezve kérlek,
adj még egy kis időt nekem hadd élhessek.
Szeretnék egy szebb holnapot kérni,
nem pedig remény nélkül élni.

Reményt, hitet, szerelmet, boldogságot,
nyugodtabb életet, s feledve a bánatot.
Múljon el minden szív fájdalmam,
csak szeretetet érezhessek, s boldog napokat.

Add meg nekem kérlek, add meg nekem,
hogy életem minden perce örömmel teljen.
Szeretet lakozik szívemben, s esdekel,
ezt az űrt, amit érzek felejtsem el.

...

Szeretünk valakit valamiért egy életen át,
lelkünkben ezer fokon ég a vágy.
Ábrándok, oly sokszor bolond remények között találunk lelki örömöt.

Szeretünk akkor is ha úgy érezzük, hogy fáj,
mert a szeretet a fellegekbe emel, cibál.
Igaz a mulandóság néha jeges ujjal cibál,
a múló idő gyakran sírni lát.

Összezúz néha belehalunk,
mégis forró lánggal élve szeretni akarunk.
Szeretünk valakit valamiért egy életen át,
akkor is ha néha fáj.

Szeretünk ezer fokon, őrült szenvedéllyel,
néha belezuhanva a szomorúság vermébe. Csalódások, néha a bánat útján járunk,
ahol sorra elvérzik összes álmunk.

Szeretünk, hol megkeseredve, hol boldogan,
hol bolondozva, hol véresen komolyan.
Szeretünk akkor is ha úgy érezzük, hogy fáj,
a múló idő gyakran sírni l?t.

...