Biciklis cikázik sok kocsi között.
Elütik, mert őrangyala nem őrködött.
.
(Kínai - „Vágyódás délre”- "Shiliuziling" 1, 7, 3, 5 Rímképlet = aaxa)
Ne
Hősködj! Félned kellene,
Peches vagy...
Nincs, ki védene.

Jaj!
Hol az angyal? Lesz-e baj?
Figyelj már!
Megesett a baj.
*
(HIAQ)
Szerencsén múlik csak,
Élsz-e vagy halsz-e majd holnap,
Ha angyalod pihen.
*

Vannak, kik gyengéden szeretik könyveket.
Ez jó! Felemeli a lelkeket.

Nől
Tudásod, olvass szívből!
Ne légy rest!
Felemel, egyből.

Könyv!?
Tudás csírája a könyv.
Olvass hát!
Lehet meséskönyv.
*
Sorsod könyvbe írták.
Vastag vagy vékony regényed,
Olvasni jó lesz tán’...
*

Koffert felnyitottad kapkodó kezekkel,
Boldogan mutattad, tele van szép könyvekkel.

El
Hiszed...? Koffert nyit hévvel.
Mit vártál?
Tele sok könyvvel...

Könyv
A mindene! Verseskönyv...?
Bármilyen...
Legyen csupán könyv.
*
Életed egy kötet,
De mégis kezedben a toll,
Átírhatod talán.
*

Nyár közepén kiraktuk a légyfogót,
Ott maradtak… nem leltek „kapaszkodót”.

Sok
Száz légy, szalagon pontok...
Feketék.
Ma már nincsen sok.

Nem
Kell őket irtani sem.
Alig lát
Néhányat a szem.
*
Főhős vagy Te benne.
Belezúgsz a történetbe,
Mint légy a ragacsba...
*

Patak csorog a hegy lábánál,
Olvadékvíz duzzadtja, sok hullám kántál.

Fut
A patak, nem ismer bút.
Víz duzzad...
Boldog ki átjut.

Kis
Patak vízzel telt máris.
Átkelni,
Lehet, fatális.
*
Máskor meg mámorban,
Tejjel, mézzel fürösztenek.
Érzés patakjában.
*

Telet váltja heveny tavasz,
Róka újra kölykezik, a kis ravasz…

Klassz!
Tavasz mondja télnek: passz!
Született...
Csöpp kis róka, „jassz”.

„Jassz”
Több és több van, ez nem klassz.
Igen rossz...
Légy inkább ravasz!
*
Mikor nem leszel már,
Emberalakod elveszted.
Angyalod megteremt.

Vecsés, 2018. március 19. –Szabadka, 2018. július 3. – Mórahalom, 2018. július 5. – a 10 szavasokat én írtam, a kínai formákat Jurisin Szőke Margit, míg a HIAQ –kat Farkas Tekla.
’jassz’ szó jelentése = csavargó, csibész, kisstílű bűnöző.

...

és tankákban…

„Vers”
Helyett,
Ezeket
Írjuk! Másként
Festett képeket…

Naplemente: szép.
Szavakban festőiség.
Tömör a gyönyör.
Bíborszínű égalja,
Szempár tűnődik rajta.
*

Lét,
Nem lét,
Hatása
Mit sugallgat?
Kell még küzdeni!

Pók szőtte selyem,
Szálán élet hintázik.
Most még nem szakad...
Rég volt! Vajon lessz-e még?
Küzdj érte, közel a vég!
*

Old
Lelked
Gúzsát és
Boldogságot…
Talán remélhetsz!

Ma még tégy jól, jót,
Hogy holnap megpihenhess
A selyemágyon.
Tárd ki szíved, még remélj!
Bút, boldogságra cserélj!

Vecsés, 2018. július 29. – Mórahalom, 2018. augusztus 3. – Szabadka, 2018. augusztus 8. – Kustra Ferenc József - Az apevákat én írtam, a haikukat Farkas Tekla, a tankák versét: Jurisin (Szőke) Margit.

...

Vázoljuk, vázlatosan…

Az élet nagyon szép!
Egész… boldog szeretet…
Biz’ nem láttam eleget…
Élet, oly’ szépséges!
Csupa csillogás örömben,
Emberek jók! Szeretetben…
Lét, maga az ördög!
Csak sodorja az embereket,
Csak tolja rájuk… terheket…
*

Test- és lélekmozgás.
Élet tele csodákkal,
Reményekkel, sok mással....
Jönnek - mennek napok.
Hajnalok éjek, szerelmek,
Lágy mosolyok, könnyek, tervek...
Maga az élet szép.
Megélni tudni kell a percet,
Mert az ember bárkit szerethet!
*

Keresd a szépségét!
Az élet igenis szép,
Élj, szeress! Hidd, álomszép...
Tárd ki szíved, örvendj!
Fogadd be a szeretetet,
Élvezd a boldog perceket!
Ám élni nem tudunk...
A holnaptól remélünk szépet,
Közben meg elröppen az élet.

Vecsés, 2018. szeptember 6. – Mórahalom, 2019. január 12. - Szabadka, 2019. január 3. - Kustra Ferenc József- Téma: az élet szépsége és a realitás… Az első 9 sorost én írtam, a másodi-kat Farkas Tekla. A 3. Jurisin (Szőke) Margit munkája. (Tehát: azonos versformában!)

...

Állítólag a remény hagy el utoljára

(3 soros-zárttükrős)
Óh, de nagyon szeretnék én hazamenni,
Ha volna otthon hol, lehet lepihenni…
Óh, de nagyon szeretnék én hazamenni.

Ha
Volna
Valaki,
Ki haza vár…
Oda röpülnék!
*
Nincs meleg otthonod.
Hazád, házad, álmod se tán’...
Oly üres vagy, hideg.
*

Szomorúság gázol lelkembe, mint elevátor fémfalai,
Mert nincs is hová hazamenni, magánynak nincsenek falai!
Csak megcsonkolt vágyaim vannak, de azok bőven,
Körülöttem szálldosnak a szmogos levegőben.

Csak
Otthon
A neve…
Magány, bánat,
Nem nyújt meleget…
*
Csak szíved kertjében,
Fák ágain ring a remény.
Tiéd nem lehet az.
*

Az biztos, a bánat egész életemben a bőröm alatt ficánkolt,
Űztem volna messzire, de nem akart menni, maradt és csak viháncolt.

Szép
Is volt,
Maradt csak
Szomorúság.
Üres lakás s ágy…
*
Bánat ölel, csókol,
Karja lágyan simogat most.
Sosem voltál boldog.
*

Lehet, nekem azt jelenti a hazamenni,
Hogy bizony végleg el kell -túloldalra- menni?
Nem vagyok elég nagy tudású, most akkor hogyan tovább,
A végben reménykedni? Ez aztán a vég, hova-tovább…

A
Remény
Elhagyott.
Hogyan tovább?
Óh, bár csak tudnám…
*
Viharban ácsorogsz,
Megtépáz, meg is vet százszor.
Nem félsz a haláltól.
*

Volt nekem, is mint minden rendes embernek sok szép reménye,
De megcsalattam, rám ugyanis mattul sütött a nap fénye.
Reménykedtem, közben az életzugaimból osontam a másikba,
Így tengődtem valahogy a létszabadság határán, majdhogy pánikba.
A remény-esetek csaltak és hazudtak, ők már előre tudták, hogy becsapnak,
De látom, nálam igen jól érezték magukat, nekik volthelyük, hogy hol laknak…

Volt
Sok szép
Reményem,
Mind becsapott.
Hittem bennük! Kár…
*
De valahogy mégis
Napfény érint, kócos árnnyal.
Valahogy tovább élsz.

Vecsés, 2017. március 10. – Szabadka, 2019. január 6. – Mórahalom. 2019. január 11. - Kustra Ferenc József – a 3 soros-zárttükrös –t és a verset én írtam, az apevákat, Jurisin (Szőke) Margit. A HIAQ –k Farkas Tekla munkája.

...

1917. –ben vitték a fogságba a magyar katonákat…

A vonat, akárha kísértetvilágban haladna,
Csak haladt, havat tolt, de nagyon zötyögve, fújtatva.
A Hold, mint valami szemlélő fenség, elárasztotta a tájat
Remegő fényével és közben meg, terítette ezüst sugarat...
Voltak részek, ahol csigalassúságú döcögés volt az út,
Ott a foglyokat kevésbé ellenőrizték, itt volt kis kiút.
*
(Senrjú)
Viharfelhőket
Láttunk szembe haladni...
Angyalok tolták?
*
A vonatot számtalanszor mellékvágányra irányították,
Ott sokszor órákig álltunk, valamiért hosszan parkoltatták.
Éhesek, szomjasak és mocskosak voltunk,
És bizony megtetvesedés volt a sorsunk.
Volt, ahogy a havazás elállt, a mozdony is nekibátorodott,
Gyorsította a marhavagonokat, néha kicsit hosszan sípolt.

Krasznojarszk határában óriási temetőt látni,
A terepen mindenhol szinte... fakereszteket látni...
A vonatunk lassan begördült a krasznojarszki pályaudvarra,
A friss, hideg levegő, megkönnyebbülést hozott a bezártságra.
Süvített a szél, elvakított a hó, és nagyon átjárt a hideg...
Gonosz felhangú volt a csend... Körben némaság is fagyosan rideg...
*
Mint hónap árja
A tájra hullott... fehér.
Sok fehér pehely.
*
Hó-vidék, olyan szépség, hogy lopva gyönyörködök benne,
De, e környezetben, a lelkem szólt, hogy maradjak csendbe.
Az állomástól, gyalog, komoran folytattuk az utunkat,
Kín volt minden lépés, és heves hóvihar fedte utakat.

(3 soros-zárttükrös)
A szél őrjöngve kavargott, vitte havat, csípve mart a fagy,
Lépésenként küzdöttük magunkat előre... ha a szél hagy...
Örvénylett körülöttünk a hó, a hókristály arcunkra fagy.

Így vergődtünk át egy délutánt, elcsúsztunk a vastag, fagyott hóba,
Végig zuhantunk jeges hótorlaszba... kinek, ahogy bírta lába...
Végül a táborba értünk és úgy néztünk ki, mint vert ármádia.
*

Lélek kiszakad.
Lélek beszakad. Lékek.
Lelket menteni!
*
Idő hidegül,
Jégcsapok összeérnek.
Száj is elkékül.
*
Idő hidegül,
Nem működik gondolat.
Bennük önmagad.
*
Idő hidegül,
Meleg és étel nincsen.
Hűtő barakkok.
*
A barakkokat
Öleli a jéghideg.
Jeges-hideg csönd.
*
Emberek hűtve
Élnek, deszka barakkban.
Még penészfolt sincs.
*
Őszinte szavak,
Fagyhalál pillantások.
Kihűlő arcok.
*
Skorbutos fogak!
Szájban, folyvást fájdalom.
Száj széle elfagy.
*
A száraz kenyér,
Fekete, fagyott, kemény.
Enni fogtörő.
*
Száraz morzsa is
Aranyat ér. Keresés.
Az éhség az úr!
*
Száraz kenyeret
Jól puhítják a könnyek.
Sírás se segít.
*
Szél, süvítve hoz
Dermesztő, nagy hideget.
Tél támad, tombol.
*
Termek betelve
A mahorka füstjével.
Egészségóvás!
*
Mahorka, ritka
Nagy boldogságot szerez.
Egyetlen öröm.
*
Hűlt fejed rázod!
Nyakadat tetvek marják.
Nekik jó meleg.
*
(tanka)
Barakk tele van
Titkos gondolatokkal...
Vágy, hazamenni!
Otthon emléke ölel,
Mennék én haza fénnyel...
*
Rózsaszín hajnal,
Otthon még hazavárnak.
Álmaikban... vagy.
*
Napot csodálni
És várni a holnapot.
Menekülés-vágy!
*
Kézujjak között
Nem folyhat el a remény.
Imára kulcsolt.
*
Eltűnt időben
Van tán'... beragadt lélek.
Élni! Lélek nincs.
*
Halhatatlanság.
Élet, sudár jegenye.
Ez törpefenyő.
*
Örökzöld pázsit...
Örök álmodozásban.
Jeges, csúszós hó!
*
Halhatatlanság
Csak mesében. Győz, hideg!
Mesék felejtve.
*
Krasznojarszki tél!
Itt, halál mesél, kaszál.
Szibéria arc...
*
Tébolyult élet,
Fel sem ismerhető: lét.
Határ: őrület.
*
Hideg közelít!
Mindenfelől átölel.
Virraszt felettünk.
*
Reggel. Ébredés.
Hideg. Mit hoz az új nap?
Még, egy nap élet?
*
(tanka)
Múlandóságban
Őrizem a szemedet.
Emlék is megfagy...
Szinte hallom hangodat,
Látom angyal arcodat...

Vecsés, 2017. december 1. – Kustra Ferenc József – íródott: megtörtént esetről, amit az egyik elszenvedő írt meg könyvben.

...

Életről, látomás… versben, HIAQ –ban, apevában és 10 szavasban.

Fény nincs már létemben,
Elvesztem lét tévútjain.
Szenvedés életem.
*
Gyertyaláng, mint az élet, fénye iránytű,
Szerintem meg mocskos az élet, egy tetű.
Elképzelni sem tudom, milyen ki, boldog…
Az én lelkem gúzsba van kötve, csak óg-móg.
*
Bús,
Komor
Életem,
Boldogságom
Koporsója lett.
*
Mint másnak is, vannak kis és nagy vágyaim,
Teszek értük, vagdalkoznak kardlapjaim.
Mindez kevés, csak a levegőt suhintom,
Üres az életem, nekem nincs megváltóm.
*
Vágyaim nem apadnak,
Élni szeretnék... hiába! Életemben már, mindent learattak...

Vecsés, 1999. szeptember 18. – Szabadka, 2017. október 7. – Kustra Ferenc József – a verset én írtam, a HIAQ –t, az apevát, a tízszavast, szerző-, és poéta társam Jurisin Szőke Margit.
A vegyes címe: „Céltalan élet”.

...