Ha csodálatos reggelre nyitod a két szemed
az els? gondolatod engedd,hogy én legyek.
Angyal arcot öltök és kísérem életed,
óvlak mindent?l.
Azért vagyok hogy melletted legyek.
Amikor a sötét eget beragyogják a csillagok,
kísérem az édes álmod,érezd hogy itt vagyok.

...

Szomorúság birtokolja lelkem,
bánatos vagyok hogy el kell mennem.
Itt kell hogy hagyjam a boldogságom,
hogy viszontlássalak már alig várom.
Mondd hogy találkozunk,mondd hogy látjuk egymást
mondd hogy nem álom volt csak ez a találkozás.
Peregnek könnyeim,sírok érted
de vissza jövök hozzád megigérem néked!
Odaadtam neked a testem a szerelmem
amíg távol vagyok töled addig sem feledlek.
Megígérted nekem a legnagyobb csillagot,
ha rám gondolsz onnan tudom,
csak nekem ragyog.

...

Felnéztem az égre, hogy kívánjak egyet,
Minél el?bb láthassalak, ha lehet?!
Kértem egy jelet, s a válaszra várva,
Elém tárult a csillagok sokasága.
Ragyognak, fényesek, pulzálnak, lüktetnek,
De nem érnek nyomába a két szép szemednek.
Rájöttem miért csak villognak az égen,
Mert elszégyellik magukat mikor erre néznek.
Pompájuk nem ér fel a szemed csillogásával,
S csak sóvárogva néznek rád halvány pislogással.
Szeretlek

...

Volt egy szép lány kedvesem ? volt nékem jegyesem. ? volt nékem egy csillag mutatta régen az utat ? már nem is gondol rám én nem várok rá azóta t?lem elment rég azóta t?lem mással él.

...

Minden napszakban ott a kérdés,
Szerelem nélkül, üres lét?
Elég az, hogy van bennem féltés,
Hiányzol, bárhová is mész.

Rejtett helyeken járok, kérlek
Vezess! Ne járjak hiába,
Suttogd fülembe, hogy nem méreg!
Mivel az élet kínálja.

Halk léptekre lettem figyelmes,
Árnyékomban megláttam ?t,
B?n az, ha valaki szerelmes?
Már szívem sem kezelhet?.

Kezedben a kulcs, mely feltárhat
Mélyen elzárt érzelmeket,
Remélem, senkinek sem árthat,
Megosztom a félelmeket.

Oly rég éreztem más lágy ajkát,
Miként kedvesen hozzám ért,
Mennydörgés, villámlás, szikrázás,
Legy?zném egy igaz csókért!

Mint félénk kisfiú, nézek rád,
Lélegzet után kapkodom,
Leveg?höz mégsem jutok már,
Szavaim magamba folytom.

Felébredt az alvó szerelmes,
Húrok pendülnek az éjben,
Ismét remény nélkül szerethet,
Érzem, nincs semmi esélyem.

Hogy gondoljak másra? Csakis rád,
Nincs pillanatom anélkül,
Ne szaladnál többszörösen át,
Szívem kamráin is végül.

Mindenki egyszer megtalálja,
Kit elképzel életeként,
Kiben csakis önmagat látja,
Én megtaláltam kelepcém.

Nem vagyok herceg fehér lovon,
Ki lehoz csillagot égr?l,
Tudom ám, mégis próbálkozom,
Nem mondhatok le a fényr?l.

Te vagy, ki az egész világot,
Számomra fénybe borítja,
Telihold mentes éjszakákon,
Mikor farkas ezt vonyítja!

Szerencsésnek mondhatom magam,
Mikor korom, már lassan húsz,
Ily csodás lányra találhattam,
"Et ducit mundum per luce"!

...

Csillag vagy az égen
térben oly távol,de
hozzám mégis oly közel.
Szerelmed hevét issza lelkem
érzem,mint közeleg a távol
semmit nem szépít a messzeség,
szemünket sem lepi fátyol.

...