(3 soros-zárttükrös duó)
Ahogy észlelem a végre munkába állt napot,
Nyugvópontot ér el a lelkem, ez új állapot…
Ahogy észlelem a végre munkába állt napot.,

A vér szava hív, télnek vége, zöld szín győz, tovább ne enyésszek,
Élettelenséget, ez időtájt’ egyáltalán nem remélek…
A vér szava hív, télnek vége, zöld szín győz, tovább ne enyésszek.
*
(senrjú csokor, félhaiku-láncban)
Napok, illatok,
Tán’ új világban lakok!
Újuló napok…

Elment hóvihar,
Újra a nyári lakok!
Újuló napok…

Elvánszorgott a
Hideg. Más szelek fújnak!
Újuló napok…

Éjszakára, már
Nem kell vastag takaró!
Újuló napok…

Világoszöldek
Jellemző élet-színek!
Újuló napok…

Rózsa illatok,
Meg még orgona is kezd!
Újuló napok…

Vecsés, 2020. december 26. – Kustra Ferenc József – íródott; tavasz-kezdetre alloiostrofikus versformában, önéletrajzi írásként.

...

Madárdaltól hangos az erdő,
Mezei csokor lett a mező,
Mégis kizöldül a temető.

Nap bekacsint függönyön keresztül,
Családban, lakásban öröm zendül,
Jó idő jön, tavaszon keresztül.

A tél mérge végre már elfolyik,
Sáros hólé tetőről lefolyik,
Hurrá! Hurrá! Végre tavaszodik.

Budapest, 1997. március 2. - Kustra Ferenc József- íródott; eredeti Basho féle stílusban?
5-600 éve Japánban úgy tartották, ha a haikuíró életében meg tudott írni 10 haikut, akkor ő már mester!

...

Reggel sétáltam
És azt látom, jő tavasz!
Már minden zöldül.
*

Velem szembe jött,
Rögtön kigombolkoztam.
Üdít! Frissesség.
*

Öröm pillanat,
A természet átölelt.
Lélek, ábrándos.
*

Nagy a pillanat
Öröme, én ölelem.
Nagy ábrándozás.
*

Tavasz ihletet
Ad, fölöttébb inspirál.
Gondolatözön.
*

Felsejlett a nyár,
Bízok, hogy az is eljő.
Közérzetem jó.
*

A természet tán’
Nem gondolattal játszik?
Már napoznék is.
*

A megújhodás
Özöne, úgy rám zúdul.
Élmény a séta…
*

Lehunyt szemekkel
Lassan, némán ballagok.
Egy oszlop koppan…

Vecsés, 2015. január 10. – Kustra Ferenc József- íródott: senrjú csokorban, önéletrajzi írásként!

...

Tavasszal

A híd, csak ott áll,
Átnézek, ott tavasz van.
Itt szívem az úr!
*
A híd följáró
Elfalazott, ajtó nincs.
Szívem megbékélt.
*
A híd láthatón
Korhadt, vasa mér rozsdás.
Szívem csak ketyeg.
*
A híd nem fogad,
Önző! Én nem számítok.
Szívem bim-bamoz.
*
A híd megremeg,
Hídlábnál a víz pezseg…
Szívem csak úgy ver!
*
A híd, dülöngél.
Látom, tavasz már zöldül.
Szívem oly’ heves.
*
A híd már lerogy!
Tavaszban rügyfakadás…
Szívem sír! Maradt.
*
A híd víz alatt!
Mindig is az enyém volt…
Szívem félős lett.
*
A híd, vízen nincs…
Tavasz már nem az enyém.
Szívem mégis küzd…

Vecsés, 2020. április 19. – Kustra Ferenc József – íródott: anaforás senrjú csokorban.

...

Mint egy vak zongorista… Lia!
Nem látlak… vágy előrehajtva.
Lelkem billentyűit,
Szeresd szerkentyűit.
Csak közösen, előretartva.

Mint egy dallamot, zongorállak,
De nem kell néznem, a kottákat.
Te a lelkemben élsz,
Szinte, velem átélsz...
Mi kerekítenénk kockákat...

Mint egy álmodozó ó, Lia!
Jöhetnél, már előrehajtva.
Beszéld meg vágyaddal,
Egyeztesd, álmoddal...
Horkolhatnánk egy jót, egy… ágyba.

Vecsés, 2019. május 5. – Kustra Ferenc József - anaforás, romantikus LIMERIK csokor

...

(Anaforás, 3 soros-zárttükrös)
Ideért ez az erőszakos tavaszi vihar, minek tágsága nem szűkül,
Ideért és én azt érzem, hogy minden szélrohama én vállamra nehezül…
Ideért ez az erőszakos tavaszi vihar, minek tágsága nem szűkül.
*
(Senrjon csokor)
Ez a tavaszi vihar
Öröm-e nekünk, vagy nagy keserv…
Hogy lesz; akárhogy?

Mindig volt ilyen vala,
Világban oly' sokféle keserv…
Hogy lesz akárhogy?

Búsulás téli éjen
Idő, emberekkel csak játszik…
Hogy lesz akárhogy?
*

Kilesek én a redőny egy keskeny résén,
De a sötétben mit sem látok út szélén.
Megjött épp egy óriási fény-villanás
És láttam, ez a kíméletlenség, nem más.
*
(Anaforás, 3 soros-zárttükrös)
Ideért az első erőszakos tavaszi vihar, minek tágsága reggelre szűkül,
Ideért és én azt érzem, hogy szélrohama reggelre szün’, addigra már elnehezül…
Ideért az első erőszakos tavaszi vihar, minek tágsága reggelre szűkül.
*
(Leoninus)
Sírjon bár várakozásból vagy hisztizzen a gyermek, rettegve villámlástól,
Férfi is félhet, öleli feleségét boldogságból... bújna valóságtól.

(Anaforás, bokorrímes: leoninus)
Bíznak, hogy első tavaszi reggel, majd színes, derűs fénnyel kel fel.
Bíznak, a korán kelő reggel; meleg nyár gyors várására hergel.
Bíznak, hogy holnap reggel a jó idő, már magát, meleggel nyergel…

Vecsés, 2022. március 1. – Kustra Ferenc József

...